A Romániai Egyházfelekezetek Konzultatív Tanácsa egyetért abban, hogy erkölcsi kérdésekben a törvényhozásnak követnie kellene a társadalom többségének az akaratát. Erre hívták fel a figyelmet legutóbbi ülésükön az egyházak képviselői — tudtuk meg Varga Attila jogásztól.

2012-ben megalakult a Romániai Egyházfelekezetek Konzultatív Tanácsa, azzal a céllal, hogy Romániában is létezzen egy ökumenikus tanács, amely magába tömöríti a Romániában elismert összes vallási felekezetet. Ez a tanács egy alapszabályzat szerint működik, egyházfőkből áll, emellett van négy bizottság, melyek tagjait az egyházfelekezetek delegálják, akik lehetnek klerikális és világi személyek. A tanács legutóbbi ülésén, a református egyházat képviselve (ide tartozik a Királyhágómelléki és az Erdélyi Református Egyházkerület), részt vett Varga Attila jogász, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület világi főgondnoka is. Az alábbiakban őt kérdeztük:

— Miből áll a Romániai Egyházfelekezetek Konzultatív Tanácsa?

— A négy bizottság: az egészségügyi és szociális, az oktatási, az egyházi vagyonnal (ingó és ingatlan) foglalkozó bizottság, valamint a gazdasági és jogi bizottság. Én az utóbbinak vagyok a tagja, a református egyház képviseletében. Ennek a tanácsnak a vezetősége egy évre kap mandátumot, felváltva mindig más-más felekezet tölti be ezt a vezetői szerepet. Elsőként az ortodox egyházra hárult a vezetői szerep, őt követi majd a római katolikus egyház. A legutóbbi tanácskozáson két nagy kérdés merült fel: az egyház és az állam viszonya, valamint Románia alkotmányának módosítása.

— Hogyan zajlik egy ilyen tanácskozás?

— Úgy indult a munka, hogy előbb a bizottságok találkoztak egy helyen, majd minden bizottság külön-külön végezte a munkáját. Nekem az volt az érzésem, hogy még nincs egészen körvonalazva, hogyan működjön ez a tanács. Végül egy közös elhatározás született, hogy tisztázni kell azokat a problémákat, amelyek nagyjából közösek valamennyi egyház számára. Én hangsúlyoztam, hogy a tanács munkájának akkor van értelme, hogyha egységesen lépnek fel. Ha valamelyik egyháznak van egy sajátos problémája, akkor a többi szolidaritást vállal. Ezt elfogadták mint alapelvet.

— Melyek voltak a leggyakoribb problémafelvetések?

— Voltak sajátos és közös problémafelvetések. Az ortodox egyház jelezte, hogy a tanács kérje a család fogalmának a meghatározását. Jelenleg a román alkotmány 48-as cikkelye úgy határozza meg a családot, mint egy olyan intézményt, amelyik a házastársak közötti viszonyon alapul. Az új polgári törvénykönyv tisztázza, hogy a család alatt a férfi és a nő kapcsolatát értjük. Az ortodox egyház azt javasolta, hogy a polgári törvénykönyvben lévő szöveg kerüljön be az alkotmányba is, nevezetesen, hogy a család intézménye a férfi és a nő kapcsolatán áll. Az egyházak számára azért fontos ez az erkölcsi meghatározás, hogy ne lehessen majd olyan törvényeket elfogadni és a polgári törvénykönyvet úgy módosítani, hogy az lehetőséget adjon az azonos neműek házasságára.

— Voltak-e más javaslatok?

— Az egyházi tanács elfogadta azt a javaslatot, hogy az alkotmányba is bekerüljön a családra vonatkozó előbb említett meghatározás. Ezen túlmenően kifejezetten az egyházakat érintő kérdések merültek fel még, nemcsak az egyházak belső életére, hanem az egyházak és az állami hatóságok viszonyára vonatkozólag is. Ilyen értelemben a jogi bizottságban felmerült az, hogy az államnak hathatósabban kellene támogatnia az egyházakat pénzügyileg a templomok felújításában, új templomok építésében, a különböző egyházi jellegű ingatlanoknak a vonatkozásában, általában a pénzügyi támogatásokban, ugyanakkor elhangzott az is, hogy lehetőség nyíljon a különböző klerikális, illetve nem klerikális személyzet növelésére, tehát az álláskeret bővítésére, mert valamennyi egyház gondja. Mondok egy példát. Jelenleg a református egyházban nagyon jelentős a lelkészek börtön- és kórházszolgálata. Ezt azonban parókus lelkészek végzik, pedig ha ezt a szolgálatot a lelkész jól akarja végezni, akkor az teljes állást igényel.

— Vitás kérdések nem merültek fel?

— Egyelőre nem. Felmerült egy fontos kérdés: az egyházak szociális tevékenységének a közvetlen támogatása. Ugyanis ahhoz, hogy ma az egyházak szociális tevékenységeket végezhessenek, létre kell hozzanak valamilyen alapítványt, valamilyen egyesületet, és az kaphat majd támogatást szociális, karitatív tevékenységének a végzéséhez. Ebből sok helyen feszültség van az egyház és az adott civil szervezet között, holott a kapcsolat erős, hiszen maga az egyház hozta létre ezeket a szervezeteket. Van ahol ez nagyon jól működik, gondoljunk csak a római katolikus Caritasra, s a református egyház esetében is működnek diakóniai szervezetek, illetve szolgáltatások, de vannak egyházak, ahol ez problémát jelent. Itt a kérdés az lenne, hogy az állam hajlandó-e direkt támogatni az egyházakat karitatív, szociális, diakóniai tevékenységükben.

— Hogyan látja például az ortodox egyház az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyét?

— Felmerült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye és a folyamat felgyorsításának a kérdése. A visszaszolgáltatás egyébként nemcsak az egyházak esetében okoz gondot, hanem a magánszemélyek vagy egykori egyesületek esetében is sok a megoldatlan ügy. Ez a folyamat tehát akadozik, akadozik a kárpótlási folyamat is, a kifizetések több mint két éve leálltak. Nemrég felelősségvállalással a kormány elfogadott egy újabb visszaszolgáltatási törvényt, amely valójában nagyon hosszú időre — legalább még húsz évre — kitolja az egész folyamatot, hiszen egy nagyon bonyolult eljárást helyez kilátásba, és alapelvként — nemcsak az egyházakra, hanem mindenkire vonatkozólag — a természetbeni visszaszolgáltatásra helyezi a hangsúlyt. Ennek az eljárásnak a felgyorsítását kérik az egyházak.

— Esett-e szó a levéltári anyagok visszaszolgáltatásáról?

— Ez a téma egy másik bizottságban — a vagyonnal foglalkozó bizottságban — került megvitatásra. Felmerült egyrészt az ingatlanok, másrészt az ingóságok, közöttük a levéltári anyagok visszaszolgáltatásának a kérdése. Egyébként átfedések, összekapcsolódások is vannak bizonyos kérdéskörökben a bizottságok között. Például az oktatási és a jogi bizottságban is felmerült a felekezeti iskolák jogi helyzetének kérdése, ugyanis az állam úgy kezeli ezt a kérdést, mintha a felekezeti iskolák magániskolák lennének, holott a felekezeti iskolák államilag támogatott iskolák, hiszen közszolgálati feladatot látnak el.

— Többször felvetődött az a javaslat, hogy a felekezeti iskolákban csak teológiai osztályok működjenek. Hogyan látják ezt az egyházak?

— Ezzel az egyházak nem értenek egyet, hiszen ezekben az iskolákban nemcsak teológiai képzés folyik, hanem mindenfajta más képzés is, ami egy normális iskolában is, természetesen az adott felekezet szellemisége szerint. Egyfajta erkölcsi pluszt ad a felekezeti iskola, de ott ugyanúgy lehet reál és humán képzés, matematika és informatika osztály, vagy bármi. Szó sem lehet arról, hogy csak teológiai osztályok működjenek. Amellett pedig az államnak van egy adóssága a felekezeti iskolákkal szemben, hiszen a tanügyi törvény előírja, hogy a törvény elfogadása után (ez 2011-ben történt) az állam minden felekezettel külön-külön egyfajta protokollumot ír alá a finanszírozást és egyéb kérdéseket illetően. Ehhez képest mind a mai napig nem került sor a protokollumok aláírására, holott ez törvényi kötelezettség.

— Az egyházfelekezetek konzultatív tanácsa egy nappal később tárgyalta a bizottságok által felvetett javaslatokat. Milyen döntéseket hozott?

— A tanács a következő határozatokat fogadta el: Kérik az egyházak, hogy bekerüljön az alkotmányba, hogy a család férfi és nő kapcsolatán alapszik. Ezzel mindenki egyetértett, kivéve az Erdélyi Magyar Unitárius Egyházat. Külön határozat született az emberi méltóság védelméről és az élethez való jogról a fogantatás pillanatától kezdve. Nyilvánvaló, hogy itt az egyházak hagyományos abortuszellenes álláspontja jut érvényre. Hasonlóan megfogalmazták a visszaszolgáltatások rendezésére vonatkozó határozatot is, és ami nagyon fontos számunkra, külön ki lett emelve a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ügyet. Ez az Erdélyi Református Egyházkerület sajátos problémája, de sikerült szolidaritást felmutatniuk a különböző egyházi felekezeteknek. Határozat született arról is, hogy a központi és helyi hatóságok tartsák tiszteletben a törvényeket, illetve azokat a bírósági határozatokat, amelyek megtiltják az építkezést a templomok, elsősorban a műemlék templomok közelében. A műemlékvédelmi törvény nagyon pontosan meghatározza, hogy műemlék templomok esetében mekkora az a terület, amelyen belül nem lehet építkezni.

— Hogyan zárult a tanácskozás?

— Levelet írnak az ENSZ főtitkárának a Szíriában történő keresztények elleni atrocitások ellen. A szíriai politikai helyzet egyfajta polgárháborút eredményezett, a keresztények pedig két tűz közé kerültek. A romániai egyházak egyfajta szolidaritást vállaltak velük, mintegy figyelemfelkeltésként azzal kapcsolatban, hogy milyen dolgok történhetnek meg a huszonegyedik században.

Elek György