A több mint tíz méternyi átmérőjű, öt méter mély tárnák egy két kilométeres gyűrűt alkotnak az ősi település Durrington Walls közelében, három kilométerre a 4500 éves Stonehenge-től - adta hírül hétfőn a BBC.

A mérések szerint a földalatti létesítmények az újkőkorból származnak, több mint 4500 éve vájták ki azokat.

A St Andrews, a Birminghami, a Warwicki, a Glasgow-i és a Walesi Egyetem régészei szerint a húsz vagy még annál is több tárna egyfajta határként szolgálhatott a Stonehenge-et összekötő szent területen.

"Távérzékelők és mintagyűjtés segítségével betekintést kaphatunk a múltba, amely megmutatja, hogy egy még komplexebb társadalom volt itt. A bonyolult alkalmazások azt mutatják, hogy az emberek oly mértékben összhangban voltak a természet történéseivel, amit alig tudunk elképzelni a modern világban" - mondta Richard Bates, a St Andrews Egyetem kutatója.

Kollégája, Tim Kinnaird hangoztatta, hogy a tárnák megvizsgált üledékei "egy korábban ismeretlen természeti információ gazdag és elképesztő archívumát adják".

A leletek tanulmányozása segíti a régészeket abban "hogy részletesen leírják a Stonehenge vidékét az elmúlt 4000 évben" - tette hozzá.

 Nick Snashall, az UNESCO világörökség részét képező Stonehenge-ért felelős brit hivatal, a National Trust régésze bámulatba ejtőnek nevezte a felfedezést. "Durrington Walls volt az a hely, ahol a Stonehenge építői éltek és ünnepeltek, ez a hely fontos a részletes Stonehenge tájkép törtétének feltáráshoz - magyarázta.