Video-karacsonyi-koszontes

„Örömmel köszöntünk mindenkit, azzal az örömmel, amellyel az Úr a világot teremtette. Ma este a zenén keresztül igyekszünk örömet szerezni és gerjeszteni a szívekben.” — köszöntötte az egybegyűlteket a zsúfoltságig megtelt székesegyházban vasárnap kora este nt. Higyed János Szatmár-Kültelek református lelkipásztora, a Bel Canto kamarakórus és a Református Gimnázium Gyöngyszem gyermekkórusának hagyományos, immár tizennegyedik koncertjén — igaz, tizenötödiknek kellene lennie, de a koronavírus-járvány miatti kényszerszüneti év ezt a számozást is visszavetette. Üdvözlő gondolataiban a lelkipásztor köszönetet mondott a székesegyháznak befogadó szeretetéért, a kórusoknak szorgalmukért, a filharmónia FourEver kvartettjének a hagyományos közreműködésért, a citerások és szólóénekesek szolgálatáért — annál is inkább, mivel mind Mészáros Amanda, mind Farkas Annabella anno a gyermekkórusból „indult”, s ifjú felnőttként sem felejtették ezt el, vissza-visszatérnek egy-egy előadás erejéig — , s természetesen Higyed Gyöngyi karnagy fáradhatatlan munkájáért.
A másfél órás, csodálatos koncert valóban öröm volt szívnek – léleknek és ráhangolódás a közelgő karácsonyra — a felcsendülő klasszikus művek tökéletesen kapcsolódtak a népi kántákhoz, hiszen a hagyomány az öröm kiapadhatatlan forrása, s annál is inkább az, amikor az angyali vigasságokat kristálytisztán csengő gyermekhangok éneklik, a Farkas Annabella által énekelt moldvai csángó ballada vagy a csodálatos ortodox kolinda hallható. 

„Az ajándékozás időszakában vagyunk — nagy köszönet ezért a csodálatos ajándékért, amit kaptunk. Sok áldozatra, gyakorlásra, időre, türelemre volt szükség hozzá, de meghozta a gyümölcsét.” —  köszöntötte a kórusokat és az egybegyűlteket dr. Hársfalvi Ottó általános helynök, főesperes és házigazda plébános; afölötti örömét is kifejezve, hogy harminc – negyven évvel ezelőtt még teljesen elképzelhetetlen volt, azaz református kórus római katolikus templomban énekeljen, az napjainkban megvalósulhat. „A kegyelmi idő lassan lejár, Isten gondviselése nem. Ő  a tenyerén hordoz bennünket.” – hangzott  zárszóként, búcsúzásként pedig a kórusok egy újabb csodálatos karácsonyi énekkel kívántak áldott ünnepeket — a utolsó akkordot követően a székesegyház visszhangzott a percekig tartó vastapstól.

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON  HOZZÁ FACEBOOKON!