A szavazatok 96%-os  feldolgozottságánál Clintonnak 58 879 610 szavazata van, míg Trumpra 58 844 024 szavaztak. Az index.hu azt is megemlíti, hogy Gary Johnsonnak, 3 986 935, Jill Steinnek pedig 1 182 846 szavazata van. 

Ez természetesen semmit nem jelent az elnökség szempontjából. Arra viszont rámutat, hogy elég fura ez az elektori rendszer.  2012-ben egyébként éppen Trump akadt ki azon, hogy az összességében kevesebb szavazatot elérő jelölt is nyerhet a választási szisztéma jellegzetességei miatt. Ilyen egyébként eddig összesen négy alkalommal fordult elő, 1824-ben John Quincy Adams, 1876-ban Rutherford Hayes, 1888-ban Benjamin Harrison, és 2000-ben ifj. George Bush lett úgy elnök, hogy valójában a riválisára szavaztak többen.  Mint ismeretes az Egyesült Államokban nem az egész országban leadott szavazatokat simán összeadva döntik el, ki nyerte az elnökválasztást. Erre egy egyedi módszert alkalmaznak, az elektori rendszert. Az Amerikai Egyesült Államok – ahogy azt a neve is mutatja – valójában több, egészen pontosan 50 állam szövetsége (plusz a főváros, Washington DC). Arról pedig, hogy ki legyen az amerikai elnök, az államok döntenek. A választók valójában arról szavaznak, hogy saját államuk melyik jelöltet támogassa. Minden egyes államnak adott szavazata van, ez az elektori szavazat. Összesen 538 elektori szavazaton osztoznak a jelöltek, és az a győztes, aki több mint a felét megszerzi, azaz 270-et. Trump egyébként 289-et szerzett, míg Clintonnak 218 elektori szavazata van.