2022 első negyedévében 899 személy szenvedett munkahelyi balesetet, 273-mal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában, és 14-en vesztették életüket ezekben a szerencsétlenségekben, 50 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban — derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikai adataiból.
A következő ágazatokban történt a legtöbb munkabaleset: kiskereskedelem (78 áldozat, a balesetet szenvedett alkalmazottak 8,7 százaléka), szárazföldi és csővezetékes szállítás (47 áldozat, az összes áldozat 5,2%-a), építőipar (47 áldozat, az összes áldozat 5,2%-a), gépjárműgyártás (45 áldozat, az összes áldozat 5%-a). A legtöbb halálos kimenetelű munkahelyi baleset a szárazföldi és csővezetékes szállítás, illetve az építőipar ágazatában következett be az első negyedévben; mindkét esetben három-három személy vesztette életét. A legtöbben, 185-en Bukarestben sérültek meg munkavégzés közben, ők tették ki az országos szinten munkabalesetet szenvedett személyek 20,6 százalékát. Ezután Brassó (50 személy, 5,6 százalék), Konstanca (43 személy, 4,8 százalék) és Máramaros megye (42 személy, 4,7 százalék) következik a listán. Iaşi megyében volt a legtöbb halálos áldozat, 4, ami az országos szinten bekövetkezett elhalálozások 28,6%-át jelenti. A sérültek életkorát tekintve az 50–60 évesek aránya a legnagyobb, 29,5%, őket követik a 40–50 évesek, akik az összes sérült 29,1%-át tették ki az első negyedévben. A tárca adatainak értelmében a halálos áldozatoknak a fele a harmincas éveiben járt. A munkaügyi minisztérium statisztikáiból az is kiderül, hogy a munkabalesetet szenvedett személyek közül 641-en (71,4 százalék) legtöbb öt éve dolgoztak az adott munkahelyen, 13,5 százalék esetében pedig 5 évtől 10 évig terjedt ez az időszak.

Hogyan alakultak a dolgok Szatmárban?

Lapunk megkeresésére Cristian Sasu, a Szatmár Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség (ITM) vezetője nyilvánosságra hozta a megyei adatokat is, melyekből kiderül, hogy az idei év első felében összesen 24 munkabaleset történt, ez pedig kettővel kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában. A munkabalesetek közül kettő halálos kimenetelű volt. Ebből adódóan Szatmár megyében 0,28 ezrelék a munkahelyi balesetben érintettek aránya, míg az elhunytaké 0,02 ezrelék. A legtöbb baleset, összesen öt az építőiparban történt, majd az élelmiszeripar (3 baleset), a fémipar (3 baleset) és az elektronikai berendezések gyártása (3 baleset) következik a listán. Ezeket két-két esettel a gumi- és műanyag termékek gyártása, illetve a speciális építkezési munkálatok követik. A többi munkabaleset olyan tevékenységi körökben történt, amelyek nem sorolhatók a fent említettek közé, illetve további négy incidens a munkahely és az alkalmazott otthona közötti úton következett be. Cristian Sasu közleményében rámutat arra is, hogy a munkahelyi balesetek nyomán 23 személy vált ideiglenesen munkaképtelenné, közülük 22-en felépülésük után ismét munkába állhattak, egy személyt pedig rokkanttá nyilvánítottak. A sérültek átlagban három hónapot hiányoztak a munkából a balesetük miatt. Az ITM SM közleménye továbbá rámutat arra is, hogy az idei első fél évben nem jelentettek és nem indítottak nyomozást munkahelyi megbetegedések nyomán, tehát senki nem jelentette, hogy a munkahelyi körülmények miatt betegedett volna meg.

Szilágyi Kinga