Kaplony és a kaplonyiak voltak házigazdái pénteken a Magyarok kenyere - 15 millió búzaszem program idei nyitórendezvényének, a Kárpát-medencei búzaszentelésnek — s hogy miért épp ennek a bő évezredes településnek a határában már javában zöldellő búzatábla jelképezte a Kárpát-medence valamennyi búzamezőjét? „Mert Kaplony mind a mai napig egy erősen mezőgazdasághoz kötődő település. A falu területe hozzávetőleg 3500 hektár, ebből jelenleg több mint 2800 hektárt aktívan megművelnek — a fennmaradó terület a lakóházak és a Kraszna partja. Itt több mint 140 család él meg konkrétan a mezőgazdaságból, s java részük a fiatal, 30 – 40 éves korosztályhoz tartozik. Nagyon megtisztelő számunkra, hogy itt tartották meg a búzaszentelési ünnepséget.” –  részletezte szerkesztőségünknek Megyeri Tamás Róbert polgármester. 

Az egész kora délutánig tartó ünnepség a Páduai Szent Antal ferences templomban, Albert István Leánder rendházfőnök imájával kezdődött, majd a szép számban jelenlévők — köztük a partiumi és erdélyi megyékből, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett gazdák — elindultak a Királyföldeken lévő, s április ellenére már javában zöldellő búzatábláig. Itt az ünnepi beszédek sorát a Partiumi Falugazdász Hálózatot is koordináló Magyar Lóránd parlamenti képviselő nyitotta meg, A búza éltető erő, a kenyér táplálkozásunk alappillére, de jelkép is egyben, Isten családjának, és a testvéri közösségnek a jelképe, a 15 millió búzaszem pedig a világ magyarságát jelképezni – mutatott rá.
„Ha a Magyarok kenyere programról beszélünk, akkor nem csak egy nemzetegyesítő programsorozatra gondolunk, hanem egy olyan keretre, amely hasznos kapcsolatot teremt gazdák és gazdaszervezetek, adományozók és rászorulók között, illetve a Kárpát-medencei szakmai és gazdasági együttműködést is erősíti. Nem csak halat, hálót is adunk, nem csak segélyt nyújtunk, hanem eszközt a felemelkedéshez, az önellátáshoz.” – fogalmazott, kiemelve, hogy a partiumi gazdák mindig szívesen adományoznak, hiszen tudják, hogy jó helyre kerül a kenyér, illetve a zöldségek, gyümölcsök, hiszen ezekből is adományoznak.

A búza azon a nyelven tud, amilyen a gazda beszéde

Varga Sándor színművész Dsida Jenő Psalmus Hungaricus egyik részletének szavalását követően dr. Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, és a rendezvény fővédnöke lépett mikrofon elé. Mint hangsúlyozta, a  Magyarok kenyere ünnep, a búza- és kenyérszentelés ünnepe a magyar nemzet egységéről szól időben és térben, hiszen mindannyian tagjai vagyunk az örök magyarságnak. „A búza is, bárhol termett is a Kárpát-medencében, ha összegyűjtjük, a 15 millió szem egyetlen kenyeret fog kiadni. És bárhol teremjen is a 15 millió búzaszem, ha kenyér lesz belőle, már nem lehet szétválasztani, hogy melyik szem honnan került bele.” – mondta, hozzátéve: a különböző magyarlakta területeken termett búzaszemekből készült kenyér jól szimbolizálja a magyar nemzet egységét. „Ez a búzaszentelés is megerősít abba, hogy az egy magyar nemzetnek a tagja vagyunk, megerősít bennünket a nemzethűségünkben, s abban: hűséges tagjai vagyunk az örök magyarságnak“ 

A börvelyi Gyöngyvirág Néptánccsoport rövid előadását követően Pataki Csaba, a megyei tanács s egyben a Szatmár megyei RMDSZ elnöke úgy fogalmazott: „Mindegy hol élünk, magyar nyelven beszélünk és magyar kenyeret eszünk. Igaz, mi, akik Magyarország határain kívül élünk sokszor halljuk azt is: más ország kenyerét esszük, ezért hálásnak kell lennünk. Én azt mondom, a búza azon a nyelven tud, amilyen a gazda beszéde aki elvetette.” – hangsúlyozta, majd a választásokra utalva mindenki figyelmébe ajánlotta: vessünk idén úgy, hogy jól arathassunk. 

Mindegy, milyen földben nő ki a búza, az íze ugyanolyan, és kenyér lesz 

Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke a négyszázezer tagot tömörítő szervezet nevében mondott köszönetet a gazdáknak, akik akkor is támogatták felajánlásaikkal a programot, amikor nehéz helyzetben voltak, amikor aszály tizedelte a termést. A sarjadó vetés a folytonos megújulást, az aranyló kalász a bőséget jelképezi, a búzából készült kenyér pedig életben tart bennünket – mondta. „Egy búzamező mindenkinek mást jelent, mást szimbolizál, csak a gazdának jelenti ugyanazt: a reményt egy bőséges termésre. A búzaszentelés pedig nem csak a hitről, az összetartozásról is szól. A NAK csakis nemzetben  képes gondolkodni, nem országban — ezért mindegy milyen földben nő ki a búza, az íze ugyanolyan, és kenyér lesz belőle.” – fogalmazott. 

Szilágyi Dóra Emese, európai parlamenti képviselőjelölt köszöntője után Volfer Flóra, a Rekettye Kulturális Egyesület növendékének citerajátékát élvezhették az egybegyűltek, majd dr. Feldman Zsolt, a magyarországi agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára vette át a szót. Ő is azt hangsúlyozta: a Magyarok kenyere program bizonyítja, hogy a magyarság összetartó közösség. Mint mondta, a földművelésnek ritmusa van, ami a természet rendjéhez igazodik. Fontosnak nevezte, hogy megmutassák az embereknek az agrárium világát, mert sokan már nem tudják mennyit kell a gazdáknak a földeken, és az állatok között dolgozni ahhoz, hogy élelem kerüljön az asztalra.
A köszöntők sorát Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke zárta, aki köszönetet mondott a Kárpát-medencei gazdáknak, akik megtermelik a kenyérnek valót. Azt mondta: nehéz időket élünk, de a hitünkből fakadó erő mindenen átsegít. „A gazdaember élni akar, alázattal végzi a munkáját, érzi a felelősségét a nemzetért, minden egyes polgárért.” –  hangsúlyozta Jakab István, s jelezte a Magyarok kenyere program keretében már százezer rászorulót tudnak segíteni évente, támogatják nehéz helyzetükben a kárpátaljai magyarokat és az árvákat is.

Őrizd meg a vetést!

„Őrizd meg a vetést, tarts távol mindent, ami kárunkra, adj meg mindent, ami javunkra szolgál. Oltalmazd meg vetésünket, a jég el ne verje, a szél ki ne döntse, hőség el ne égesse.” – hangzott mn. és ft. Schönberger Jenő megyéspüspök áldása a búzatábla megszentelése előtt, amelyet nt. Tolnai István, református esperes, nt. Vadas Krisztián, görög katolikus parókus, nt. Bartha Zsuzsa, unitárius lelkész, valamint nt. Illyés Sándor, evangélikus lelkipásztor igei köszöntője, áldó gondolata követett.

A rendezvény ünnepi szentmisével folytatódott a templomban, ahol prédikációjában Jenő püspök arra emlékeztetett: minden mise egy felhívás és küldetés is egyben. „Menjetek és hirdessétek az evangéliumot. Van egy örömhír, amit nem szabad magunkba zárni: Isten szeret bennünket. Jézus lelki táplálékul adja önmagát, de követnie kellett a búzamag példáját. Mi vagyunk a feltámadt Jézus gyümölcsei. És Jézus által az Atya gyermekei vagyunk. Akiben Isten jelen van, Ő maga alakítja át azt az embert, teszi istenivé. Nem istenné, hanem istenivé!  Az Ő szeretete munkáljon bennünk, adjon erőt, hogy el tudjuk fogadni egymást. Ha elfogadjuk, hogy egy közös mennyei Atyánk van, akkor el kell fogadnunk azt is, hogy testvérek vagyunk — bármilyen nyelvet beszélünk is. 
Azok a gazdák, akik mindennapi kenyerünkért dolgoznak, a szeretetüket adják.  Minden emberért dolgoznak, hiszen nem tudják, ki fog enni abból a kenyérből, kinek az asztalára kerül.” – mondta. A 15 millió búzaszem program kapcsán pedig azt kérte, „Isten fizesse meg mindenkinek a munkáját sok örömmel, egészséggel, hogy sokáig legyenek áldás a számunkra.”
A templomból távozók nemzeti színű szalaggal átkötött, friss búzaszálakat vihettek haza magukkal.

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!