Franciaország egyik legkedveltebb lovát igyekeznek meghonosítani Halmihegyen, hiszen a nagy erejű, szelíd és feltétlen munkakészségű állat kisgazdaságok, ültetvények ideális „munkatársa”.

Nem mindennapi „vállalkozást” működtet egy nem mindennapi házaspár Halmihegyen, a brassói származású Nadia Simion és a halmi Viorel Ţârtiu 25 éve él és dolgozik Belgiumban s az ott látott jó és hasznos tapasztalatokat igyekeznek teljes egészében itthon kamatoztatni. Bő tíz évvel ezelőtt hozták létre állatfarmjukat, ahol juhok, kecskék, szamarak és pónik mellett jelenleg húsz, Belgiumból vásárolt ardenni lovat is tartanak, s tegnap, szinte egész napos program keretében kerítettek sort az első romániai küllemi bírálatra és tenyészértékelésre a Belga Hidegvérű Tenyésztők Egyesületének elnökei, az Állategészségügyi Igazgatóság, az Erdészeti Hivatal és nem utolsósorban Eugeniu Avram kormánybiztos és Incze Lajos, Halmi polgármestere jelenlétében — akik állatorvosként is örömmel vettek részt az eseményen és gyönyörködtek a ringben felvonultatott, szebbnél szebb állatokban.

Varjú József két éve dolgozik a farmon és foglalkozik a lovakkal napi tíz órán keresztül, s mint mondja, hatalmas méreteik ellenére nagyon szelídek és kezesek, nem makrancosak, könnyen irányíthatóak — ezért is kiváló „munkatársak”. Igaz, ezeket a fiatal, naponta fél bála szénát és 3–4 kg zabot elropogtató, 600–900 kg közötti csődöröket nem munkára hozták, hanem tenyésztés és a vidékünkön használatos lovakkal való keresztezés céljából, ezért is volt fontos, hogy megkapják a tenyészengedélyt.

A francia és a belga Ardennekből származó nehéz testű lófajtát előbb Julius Caesar, majd az őt követő római császárok használták előszeretettel hadi célokra, majd a nehézlovasság hanyatlásával, a középkortól kezdve, elsősorban földművelők használták s az egész Németalföld és Franciaország Belgiummal határos területein széles körben elterjedt, és jutott belőlük Romániába is, sőt a II. világháború után is maradt pár példány, majd a '70-es években Magyarországról hozott ardenni származású, de nem fajtatiszta példányokból alakítottak ménest Temesvár környékén, s ezekből tenyésztették ki a román félnehéz fajtát — tudtuk meg dr. Antal Istvántól, aki szinte kitörő örömmel üdvözölte a halmihegyi házaspár kezdeményezését. „Óriási ez a kezdeményezés! Bármennyire meglepő, Románia lótenyésztő nagyhatalom volt, tíz évvel ezelőtt körülbelül 1 000 000 ló volt az országban, számuk most 7–800 000 példányra csökkent és ezeknek csak alig 1,5%-a fajtatiszta. Zömük az erdészet által kezelt, állami ménesekben található, a magántenyésztők pedig nincsenek tenyészegyesületekbe szerveződve — kivéve a lipicai tenyésztőket —, ezért is különösen értékelendő, hogy itt fajtatiszta ardenni tenyészetet akarnak létrehozni” — mondta.

Szabó Kinga Mária