Kihasználják a fennálló egészségügyi helyzetet a román turisztikai cégek, a szatmári utazási irodák szerint ők nem érzik, hogy a kereslet-kínálat alakítaná az árakat a román tengerparton, mint ahogy azt Virgil Popescu gazdasági miniszter kedden állította.

Nem azért drága a román tengerpart, mert akkora a luxus, vagy nagy az iparűzési adó az ágazatban, netán mert óriási iránta az érdeklődés, hanem mert a cégek tudják, hogy az emberek nem mernek külföldre menni nyaralni, és inkább belföldi célpontot választanak.

Számolnak azzal is, hogy a közszférában dolgozóknak adott 1450 lejes üdülési utalványt csak belföldön lehet elkölteni, úgyhogy ez a réteg is belföldi nyaralás mellett dönt, illetve úgy gondolkoznak a szállodaüzemeltetők, hogy ha vannak, akik másfél ezer lejjel többől gazdálkodnak, akkor simán kifizetik az — egyébként ok nélkül — ezer lejjel megdrágított ellátást.

A jelenség egyébként nem csak a tengerparti üdülőkre, szállodákra érvényes, a tendencia megjelenik hegyvidéki panziók, vendégházak, kisebb, szállást is nyújtó strandok esetében is szerte az országban.

Kis eltérés, nagy árkülönbség

A szakadék a kelet-európai külföldi és a romániai árak között óriási, több szatmári utazási iroda is hatalmas árkülönbségekről beszél: az a nyaralás, ami a bolgár tengerparton négyezer lejbe kerül, a román tengerparton nyolcezer lejbe.

Való igaz, hogy vannak országonkénti eltérések a szállodák csillagozásalapú besorolása és az ezek nyújtotta komfort között, és az is lehet, hogy az említett bulgáriai szálloda ötszáz méterre van a parttól, a romániai viszont csak százra, vagy hogy a román szállodában hajszárító is jár a szobához, a bolgárban meg nem, de akkorák az árkülönbségek, hogy ezek a részletek elhanyagolhatók.

Tuningolt kereslet

Vannak utazási irodák, amelyek számára egyértelmű, hogy a 2018-ban bevezetett üdülőjegyrendszer okozza a mostanra 50–100 százalékos drágulást, az azon a nyáron éjszakánként kétszáz lejért adott tengerparti szállodaszoba 2019-ben már háromszáz lejbe került.

Az üzemeltetők észrevették, hogy egész szezonban telt ház mellett üzemeltek, így jövőre drágítottak, majd mikor az üdülőjegyekkel tuningolt kereslet miatt akkor sem volt foghíjas a foglalás, következő évben megint emeltek.

Mesterséges áremelésről van szó, mert nem valós kereslet áll a megdrágított kínálat mögött, és kevés olyan szállodás van a „litorálon”, amelyik tényleg fejlesztett a plusz pénzből, illetve amelyiknek azért vannak tele a szobái, mert 2018 óta egyre növeli a komfortot.

A voucheresek a kegyeltek

Több mint egymillió állami alkalmazott kap idén is üdülőjegyet, akik ezzel megtámogatott költségvetésükből könnyedén kifizetik a borsos tengerparti tarifákat, rendőr, csendőr, pedagógus, köztisztviselő, egészségügyis mind- mind 1450 lejes előnnyel vág neki a nyaralásnak.

Külföldi vendég a román tengerparton alig van, a szállodaipar a „voucheresekre” építi az üzletét, ehhez a kategóriához szabja az árait, aki pedig nem kap ilyet a munkahelyén, az külföldi út után néz.

A helyzet ma gyakorlatilag az, hogy a versenyszférában dolgozók kitermelik a közalkalmazottak üdülési jegyét azért, hogy aztán a maguk nyaralására már ne fussa.

Princz Csaba

Fotó: Inquam Photos/George Călin