Annak ellenére, hogy az elmúlt év adatai szerint az internethasználók aránya 88% volt Romániában, csupán 44%-uk vásárolt termékeket online közegben. Ami az idei adatokat illeti, mindkét arány növekedést mutat, de a 91%-nyi internethasználóhoz viszonyítva még mindig csak 45% dönt amellett, hogy internetről rendelje meg a beszerezni kívánt termékeket.
Igen ám, de ha visszatekintünk a 2017-es adatokra, nagy változást észlelhetünk, hiszen az akkoriban számon tartott 70%-nyi internetfelhasználó csupán 23%-a vásárolt online, míg a koronavírus idején, 2020-ban ez az arány 45%-ra ugrott meg.

Vannak nálunk rosszabbak is

Mint kiderült, léteznek országok, amelyek lakosai a romániaiaknál is kevesebb online vásárlást bonyolítanak le: az elmúlt évben például Montenegróban – amely egyébként a legutolsó a rangsorban –  a 83 százaléknyi internethasználó csupán 32%-a, Albániában (73% internethasználó) 38%-a, Bosznia és Hercegovinában a 77 százaléknyi internethasználó 39%-a, míg  Bulgáriában (78%), Ukrajnában (65%) valamint Észak-Macedóniában (85%) 44%-a vásárolt az interneten.
A felmérés arra is rámutat, hogy Hollandia (94%), Dánia (92%), Norvégia (92%) és Svédország (89%) vezeti azon lakosok listáját, akik online vásárolnak termékeket.
Ami a Kelet-európai lakosságot illeti, az internethasználók aránya 2022-ben várhatóan 78%-ra fog növekedni, szemben a 2021-es 75%-kal, és ezáltal idén valószínűleg 49%-ra emelkedik az online vásárlók száma a tavalyi 46%-hoz  viszonyítva.

Mint kiderült, Nyugat-Európa továbbra is vezető szerepet tölt be az európai e-kereskedelmi forgalom arányát tekintve, amely a teljes forgalom több mint 60%-át teszi ki. Ez a forgalmi részarány tükröződik a régiók e-GDP-jében is, és az adatok szerint továbbra is Nyugat-Európában a legnagyobb.
Bár Kelet-Európa digitális gazdasága folytatja felfelé ívelő tendenciáját, még mindig hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy felvehesse a versenyt a nyugat- és dél-európai piacokkal.

Hírszerkesztő