A rendszerváltás óta hatodik alkalommal tartanak hazánkban helyhatósági választást, melyen a választók helyi és megyei tanácsosokra szavaznak, polgármestert és megyei tanácselnököt választanak. A szavazás 7 órakor kezdődik és 21 órakor van az urnazárás.

A június 10-én sorra kerülő helyhatósági választásokon minden 18. életévét betöltött román állampolgár részt vehet, amennyiben rendelkezik érvényes személyazonossági okmánnyal — a törvény értelmében személyazonossági okmány alatt a személyazonossági kártya, az ideiglenes személyazonossági kártya, a személyazonossági igazolvány vagy a diplomáciai, illetve szolgálati útlevél értendő, a katonai iskolák tanulói esetében pedig a katonai szolgálati könyv. A szavazók csakis abban a szavazókörzetben szavazhatnak, amelyhez beosztották az utcájukat vagy a helységüket, és ahol a polgármester által készített állandó választói jegyzékek másolatán, a kiegészítő jegyzékeken vagy pótjegyzéken szerepelnek. A szavazás napján a pótjegyzékre fel nem vett személyeket, a szavazókörzeti választási iroda elnöke felveheti a listára, a személyazonossági okmány alapján. A voksra érkezők a szavazófülkék számának megfelelő csoportokban mehetnek be a szavazási helyiségbe, ahol bemutatják személyazonossági okmányukat, majd a választói jegyzékbe való bejegyzést követően átveszik a szavazólapokat és a szavazáshoz használt, „Votat” feliratú pecsétet. A választók zárt szavazófülkékben külön szavazhatnak, a „Votat” szövegű pecsétet annak a négyszögnek a belső részére nyomva, amely az általa megszavazott jelöltlistát vagy jelölt nevét tartalmazza. Miután szavaztak, a választók összehajtják a szavazólapokat oly módon, hogy az ellenőrző bélyegzővel ellátott fehér oldal kívül maradjon, s behelyezik az urnába, ügyelve arra, hogy ne nyíljanak ki. Ezt követően a pecsétet vissza kell adni a szavazóházi tagoknak, akik visszaszolgáltatják a hivatalos okmányaikat. Megalapozott ok esetén a szavazókörzeti választási iroda elnöke felfüggesztheti a szavazást. A szavazás felfüggesztése nem haladhatja meg az egyórás időtartamot, s azt a helyiség ajtajára való kifüggesztéssel legalább egy órával korábban be kell jelenteni. Az összes felfüggesztés időtartama nem lehet két óránál nagyobb.

Speciális helyzetek

Tilos bármely személy jelenléte a szavazófülkében a szavazón kívül. A voksoló, aki a szavazókörzeti választási iroda elnöke által megállapított, megalapozott okokból nem képes egyedül szavazni, jogosult arra, hogy a szavazófülkébe segítségül hívjon egy általa kiválasztott személyt, aki azonban nem segíthet a szavazásban olyan személyek esetében, akik nem tudnak egyedül szavazni. A Megyei Választási Bizottság (BEJ) elnökének, Cristian Morarunak a határozata értelmében a mozgásképtelen személy írásos kérvénye és a betegséget igazoló orvosi dokumentum birtokában kell igényelni. A betegség vagy rokkantság miatt szállíthatatlan szavazók kérésére a szavazókörzeti választási iroda elnöke jóváhagyhatja, hogy az iroda legalább két tagjából álló csoport elmenjen egy külön urnával és a szavazáshoz szükséges eszközökkel a szavazó tartózkodási helyére a szavazás lebonyolítása végett. Arra kérik az érintetteket, hogy ezt idejében tegyék meg, hogy a szavazóbiztosok legkésőbb 21 óráig visszaérjenek a szavazóházba.

 Börtön jár a választási csalásért

A 2004-ben elfogadott 67-es számú törvény értelmében akár börtönbüntetéssel is szankcionálható az a személy, akit választási csaláson érnek tetten. A választópolgárok lefizetése, megvesztegetése törvényszegésnek minősül, mely 300-1500 lejes pénzbírsággal, vagy akár 6 hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható. A június 9-én 24 órától június 10-én 7 óráig tartó kampánycsend megszegése szintén szabálysértésnek számít, melyért 2000 lejes bírság is kiszabható. A belügyminisztérium arra kéri a választópolgárokat, amennyiben bármilyen típus választási csalást észlelnek, jelezzék a 112-es egységes segélyhívó telefonszámon.

 Sógor Beáta