Csobot Adélt, az RTL Klub kereskedelmi televíziós csatorna X-Faktor című tehetségkutató vetélkedője harmadik helyezettjét arról is kérdeztük, mennyiben változott meg az élete Budapesten.

– Szia Adél, már nagyon rég nem találkoztunk és ez idő alatt több kérdés is megfogalmazódott bennem. Elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy még mindig ugyanaz az Adél vagy, aki annak idején az X-Faktor előtt megígérte, hogy sohasem feledi el, honnan indult?

– Hát igen (nevet), soha nem fogom elfelejteni Nagykárolyt és a családomat, valamint az itteni barátokat, ismerősöket. Egyébként hasonló kérdéseket sokan tesznek fel nekem. Ennek nyilván az az alapja, hogy egy valóságos tündérmesébe csöppentem bele, amit kívülről az emberek nagy része rózsaszínűnek lát. A háttérben zajló munkát nagyon kevesen veszik figyelembe. Abszolút nem mondom magamról azt, hogy sztár vagyok, sőt még celebnek sem tartom magam, hanem egyszerűen egy 18 éves lánynak, akit egyik pillanatról a másikra egy egész ország megismert.

– Te voltál az, aki a legjobban megosztotta a közönséget. Sokan emiatt azt vallják, hogy elsősorban a népszerűség szempontjából tulajdonképpen Csobot Adél az X-Faktor legnagyobb nyertese. Milyen hatással van mindez rád?

– Az tény, hogy sokaknak nem voltam szimpatikus, de többen akadtak, akik nagyon megkedveltek. Mindezt azonban próbálom figyelmen kívül hagyni, én csupán arra törekszem, hogy alkalmazkodjak az új életkörülményeimhez. Ez pedig egy nehéz feladat, hiszen nemcsak annyiban változtam meg, hogy immár jobban énekelek, avagy elkezdtem hinni abban, hogyha valamit nagyon akar az ember és mindent megtesz a cél érdekében, azt el is érheti, hanem abból a szempontból is, hogy valamilyen szinten önállósodnom kellett. Már eleve az X-Faktor házban is más volt, hiszen nem volt mellettem édesanyám mindennap, így meg kellett tanulnom azt, hogy gondoskodnom kell magamról, főznöm, mosnom, takarítanom kellett, ugyanúgy, mint most az albérletemben, amikor már nem mondja meg Malek Miklós, hogy aznap mit kell tennem, nem vár az autó az otthonom előtt, és meg kell próbálnom önállóan élni.

– Leszámítva az otthoni teendőket, milyen az életed az X-Faktor után? Vannak-e fellépéseid?

– Február 14-én egy másfél órás önálló estet tartok a budapesti Orpheumban. Nagyon sok embert várok az eseményre, hiszen egy rendkívüli koncertről van szó, amely a megszokott koncertekhez képest komplexebb lesz. Egy bizonyos kort kívánunk megidézni zenei stílusban, öltözékekben és díszletekben egyaránt. Erről azonban egyelőre korai beszélni. Az X-Faktor óta egyébként felléptem a Felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémián, ami egy rendkívüli élmény volt, továbbá énekeltem a budapesti Orpheumban, ahova Farkas Gábor Gábriel hívott meg. Élőzenekaros, big bandes koncert volt, amit nagyon élveztem. A nagyszüleimnél is volt egy karácsonyi fellépésem Aranyosgyéresen és szilveszterkor Kiskunmajsán énekeltem több ezer embernek.

– A mentoroddal, valamint az X-Faktoros énektanároddal, szakemberekkel tartod a kapcsolatot?

– Szerencsére azok, akik eddig foglalkoztak velem, közreműködtek a fejlődésemben, egyengettek, továbbra is segédkeznek. Örömmel elmondhatom, hogy nagyon jó viszonyban vagyok Malek Miklóssal, eleve úgy váltunk el a műsor végén, hogy bármikor felhívhatom, ha szükségem van egy tanácsra, egy jó szóra, egy véleménynyilvánításra, bizalommal fordulhatok hozzá. Reménykedek abban, hogy még fogunk együtt dolgozni.

– Magyarországi lapértesülések szerint egy filmszerepet is kaptál? Milyen filmről van szó és kit fogsz alakítani benne?

– Igen, úgy tűnik, hogy lesz filmszerep, mind biztosabbnak tűnik a dolog. Nyáron lenne a harminc napos forgatási időszak. Hogy őszinte legyek, ehhez is úgy állok hozzá, hogy egy nagy ajándék, egy feladat, amit meg kell oldani. Szerintem az óriási megtiszteltetés, egyben kihívás, hogy egy női főszerepet kapok. Egyelőre csak annyit mondhatok, hogy Szikora Robi életéről fog szólni az amúgy zenés mozifilm.

– Lehet korai még a kérdés, de hogy érzed, a színészet vagy az éneklés fontosabb számodra?

– Igen, ezt is nagyon sokan megkérdezik tőlem, hogy most akkor a filmezés, színészet, vagy az éneklés felé vonzódom-e. Nyilván nekem a legfontosabb, és ami elsődleges az életemben, az az éneklés, merthogy ezen az úton indultam el és ez az, amiben sokat tudtam fejlődni. Mindenesetre semmitől sem zárkózom el, akármilyen ajánlatot kapok, igyekszem a lehető legtöbbet kihozni belőle, legyen szó akár színészi, akár műsorvezetői ajánlatról.

– A jövőben láthatunk-e téged a színpadon Nagykárolyban, esetleg a környező falvakban?

– Ez még a jövő titka, és számomra is érdekes lesz az, ha Nagykárolyból vagy a környező településekről megkeresnének azzal, hogy lépjek fel. Ha ez létrejön, minden bizonnyal ennek az egész történetnek az egyik legkülönlegesebb pontja lesz, hiszen abban a városban énekelhetnék, ahol elkezdtem mindezt. Így értelemszerűen minden ilyen felkérést nagy szeretettel fogadnék!

ifj. Deák Endre