Azt ma már mindenki, még az óvodások is tudják, hogy baj esetén a 112–t kell hívni — sőt a modern mobiltelefonok esetében már elég csak a vészhívó gombot/ikont megérinteni s a készülék alapbeállításának köszönhetően „tárcsázza” is a számot — , de azzal európai állampolgároknak még mindig csupán egy negyede van tisztában, hogy a 112-es hívószám az EU bármely országában díjmentesen tárcsázható sürgősségi esetben.

Lassan másfél évtizede, 2009 óta február 11–e a 112-es egységes segélyhívó szám Európai Napja. Magát a számot 1991–ben létesítették Európa-szerte, majd 2005–től Románia is beiktatta, 2008–tól pedig teljes mértékben lecserélte a sürgősségi számokat, egységesen fogadva a nap és az éjszaka bármely órájában  a mentőknek, a tűzoltóknak, a csendőrségnek vagy a rendőrségnek szóló segélykérő hívásokat. 

Magyarul is lehet hívni, és tucatnyi idegen nyelven is

Országos szinten 2022-ben az előző évhez viszonyítva 16%-kal nőtt az idegen nyelven fogadott segélyhívások száma: a 2021-es 20 944 hívással szemben tavaly 24 383 idegen nyelvű hívás volt. Az ukrán és orosz nyelven kezelt hívások száma 2022-ben meghaladta az ezret, míg 2021-ben ötvennél kevesebb ilyen hívást fogadtak.
A szolgálat minden operátora folyékonyan beszél legalább egy nemzetközi nyelven, ezek között van az angol, francia, spanyol, ukrán, magyar, olasz, német, török, orosz, görög, bolgár – tájékoztatott a STS. A távközlési hivatal ugyanakkor emlékeztet, hogy új fordításokkal bővítette a 112-es segélyhívás alkalmazást (Apel 112), amely román, magyar, angol, francia, német és ukrán nyelven is használható.

Tavaly a diszpécserek több mint 10 millió, a 112-es egységes segélyhívószámra beérkezett hívást kezeltek, 90 ezerrel kevesebbet, mint 2021-ben, és ezeknek 57,82 százaléka bizonyult valódi sürgősségnek. A beérkezett 10 248 377 hívás 42,18 százaléka nem sürgősségi jellegű volt, sokan csak információkat szerettek volna kérni a 112-es számon. A nem sürgősségi jellegű hívások száma megközelítőleg 1,5 százalékkal nőtt 2021-hez mérten, viszont több mint egy százalékkal csökkent 2020-hoz viszonyítva.
A diszpécserek a sürgősségnek bizonyuló hívások 51,36 százalékát a mentőszolgálathoz, 23,35 százalékát a rendőrséghez, 18,05 százalékát a katasztrófavédelemhez és SMURD-hoz, 5,12 százalékát a csendőrséghez, 2,11 százalékát más illetékes intézményekhez továbbították.

A szatmári mentősöknek július - augusztus volt „forró”

Szatmár megyében tavaly összesen 127 631 alkalommal riasztották a 112–t, a hívások 41%–a (55 343) a nem sürgős, míg 72 288 riasztás a valóban vészhelyzet kategóriába tartozott — a legtöbb vészhelyzeti riasztást pedig januárban (8125) és augusztusban (7236) jegyezték.
A sürgős riasztások esetében legtöbben, 81 170-en a mentő/rohammentő/tűzoltóság
segítségét kérték s a legzsúfoltabb hónapoknak július és augusztus minősült, a maguk  7658 és 8141 segélykérésével — ami például augusztusban napi 263 riasztást jelentett. 21637 riasztásnál a rendőrök segítségére volt szükség — amúgy számukra is augusztus volt a leghúzósabb, 2537 riasztással —, 5661 esetben pedig a csendőrség segített a bajba jutott segélykérőn.

Véletlen hívásnál ne bontsuk a vonalat!

A hívásokat szakképzett ügyeleti stáb fogadja és országtól függően a kezelő vagy  átkapcsolja azt a megfelelő segélyszolgálathoz, vagy közvetlenül ő foglalkozik a hívással és közvetíti a kérést — Romániában tavaly a diszpécsereknek átlagosan 63,25 másodpercre volt szükségük a bejelentési helyzetfelmérésre s hogy az érintett szervhez irányítsák a hívásokat, akiknek válasz- és reakcióideje nem haladja meg a 4,03 másodpercet. 
Sajnos itthon még mindig rendkívül nagy a hamis riasztások és a telefonbetyárkodások száma, megszámlálhatatlanul sokan (részegek vagy olcsó poénkodók) akarnak taxit rendelni, van aki dühlevezetőnek használja az diszpécsereket és szidja őket, mint a bokrot, vannak akik zenével szórakoztatják őket, de rengetegszer megtörténik, hogy információkat kérnek különböző telefonszámokról, különböző intézményekkel vagy közszemélyekkel kérik a kapcsolatot vagy épp (nem sürgősségi!) orvosi tanácsot kérnek — és (bár úgy gondolnánk, benőtt már a társadalom feje lágya a sok felvilágosító kampány hatására), még mindig több százan minősítik vészhelyzetnek és jelentik, hogy nincs főtt étel a hűtőben, elfogyott a sör vagy az üdítő. 
A betyárkodások ellen sajnos a hatóságok tehetetlenek (persze, az utólag beazonosított telefonbetyárt igencsak borsosan megbüntetik) a 112– téves/véletlen hívásával kapcsolatban viszont hangsúlyozzák: ilyenkor ne bontsuk a vonalat (ugyanis a diszpécser feltételezheti, hogy valódi vészhelyzetet jelentene egy különböző okok miatt beszédre képtelen személy), hanem mondjuk meg, hogy tévesen/véletlenül hívtuk! 

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON  HOZZÁ FACEBOOKON!