Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön, a kormányülés elején bejelentette a bruttó minimálbér 10 százalékos, 3000-ről 3300 lejre való emelését, hangsúlyozva, hogy a kabinet 2024-ben további növelést szándékozik végrehajtani a szociális partnerekkel való egyeztetések után. illetve azt is, hogy lemondanak az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adókedvezményeinek kivezetéséről.

1,5 millió minimálbéres dolgozó, az aktív lakosság 28 százaléka

A minimálbér emelése 10 százalékos növekedést jelent ez év szeptemberéhez viszonyítva, illetve azt, hogy a teljes munkaidőre számított minimális órabér a szeptemberi 18,145 lejről 19,96 lejre emelkedik.
A határozattervezet indoklása szerint jelenleg Romániában az aktív lakosság 28 százaléka, mintegy 1,5 millió munkavállaló részesül minimálbérben. Az októbertől 3300 lejre emelt minimálbérben 1 867 588 alkalmazott fog részesülni.
A tervezet indoklása szerint a minimálbér megemelése pozitív hatással lesz a gazdasági növekedésre a foglalkoztatás fellendítése, a munkavállalók vásárlóerejének növelése és a feketemunka visszaszorítása révén.

Bár előbb emelni akartak, végül az adókedvezmények maradnak meg 

A kormányfő elmondta azt is, hogy úgy döntött, visszavonja a napirendről az építőipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar adókedvezményeinek kivezetéséről szóló rendeletet.
„A pénzügyminisztérium ma reggel bemutatott számításai azt mutatják, hogy az egészségbiztosítás bevezetése minden munkavállalóra, tevékenységtől függetlenül, csökkenthette volna az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozók nettó minimálbérét. Mindannyian, és különösen én, azt ígértük, hogy ez nem fog megtörténni, tehát nem értek ezzel egyet. A nettó minimálbér nem csökkenhet. Ennek eredményeképpen úgy döntöttem, hogy levesszük napirendről ezt a rendeletet” - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: az illetékes szaktárcák újraelemzik majd a rendelet szövegét, de addig is az említett ágazatokban megmarad az adókedvezmény. A korábbi tervek szerint a három ágazatban a jelenlegi 4000 lejről 4500 lejre emelték volna a bért, hogy így az ágazati munkavállalók „ne érezzék meg” az egészségbiztosítási járulék fizetésének újbóli bevezetését, amelyet a deficitcsökkentő intézkedéscsomag tervezete ír elő — viszont (az Economedia gazdasági portál számításai szerint) jelenleg egy bruttó 4000 lejes bér  esetében, ha nem fizetnek utána egészségügyi járulékot, a munkavállaló nettó 3150 lejt kap kézbe, ha azonban a bruttó bért 4500 lejre emelték volna, de újra ráterhelik a járulékot, a nettó bér 3094 lejre csökkent volna.

Szabó Kinga Mária 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!