Bekő Tamás nagykárolyi városmenedzser elmondta, hogy hozzávetőleg egymillió lej kerül be október végéig a városkasszába, a kormány korábbi, EU-nak tetszeni akaró intézkedései miatt.

Románia kormányának példáját követte a nagykárolyi önkormányzat, amikor európai uniós pályázati pénzekből finanszírozott munkákra keresték a kivitelezőt. A követett példa rossznak számít az EU-s szabályok szerint, azonban az uniós törvények nincsenek összehangolva a hatályos román törvényekkel. S ez a tény most Nagykároly esetében egymillió lejébe kerül a kormánynak. Röviden így foglalhatnánk össze azt a történetet, amelynek révén korábbi korrekciós döntései miatt a kormánynak kárpótolnia kell a nagykárolyi önkormányzatot.

A részletekről

Brüsszel már korábban megfogalmazta fenntartásait az uniós pénzekből finanszírozott romániai munkálatok pályáztatásaival kapcsolatosan. Hogy bizonyítsa a kormány, hogy a pályáztatások rendben zajlanak, több esetben átnézették a dokumentációkat, a megnyert pályázatok munkálataival kapcsolatos kiírásokat is. Azokat is, amelyeket korábban rendben találtak, hiszen megjelentették a SEAP-on (Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság), valamint átmentek a különböző ellenőrzési rostákon is. Nagykároly esetében a Károlyi-kastély felújításának munkálataira vonatkozó projektcsomagot is ismételten átvizsgálták. Az illetékes szakminisztérium utasítására elvégzett utólagos ellenőrzések szerint a Számvevőszék megállapította, hogy a kastély felújítási munkálataira kiírt pályázat nem volt jó, mert szerepelt benne az a kitétel, hogy a pályázat nyertese a munkálatok több mint 30 százalékát nem adhatja ki alvállalkozóknak. A vizsgálóbizottság álláspontja szerint ez a kitétel csökkentette a pályázók esélyeit, és mindez nem illeszkedik a hatályos romániai törvényekbe. „Az érvényben lévő román törvények szerint a kivitelezőnek lehetősége van a munka egy részét alvállalkozóknak kiadni. Mi ezt az esélyt nem zártuk ki, mindössze csak a lehetőséget szerettük volna körülhatárolni. Hogy az Európai Unióban vannak eltérő álláspontok ezzel kapcsolatban, az a román törvénykezést nem befolyásolja. Véleményünk szerint az uniós törvényeket be kellett volna illeszteni a román törvényekbe. Ez nem történt meg, viszont ez nem a nagykárolyi önkormányzat felelőssége. Az általunk alkalmazott körülhatárolás miatt ötszázalékos korrekciót alkalmaztak a pályázatok összértékére. Mindez a kastély esetében 830 000 lej levonást eredményezett. Ezt a döntést megtámadtuk a nagyváradi Ítélőtáblán, ahol helyet is adtak keresetünknek. A fejlesztési minisztérium továbbvitte az ügyet a Legfelsőbb Semmítőszékhez, ahol jövő év szeptemberében folytatódhat a tárgyalás. Mindeközben viszont kiderült, hogy a minisztérium a saját pályázati kiírásaiban is alkalmazta a körülhatárolást. Megjegyezném, hogy mi is a kormánytól vettük az ötletet, s valószínűleg más önkormányzatok is hasonlóan cselekedtek. Egy lavina indult meg az állammal szemben támasztott igénylésekkel kapcsolatban, és ezen nyomás hatására a kormány hozott egy sürgősségi kormányrendeletet, melynek értelmében minden olyan pályázat, amelynél az említett korrekciót alkalmazták és átment a SEAP és a többi ehhez kapcsolódó ellenőrző szerv rostáján, jogosult arra az ötszázaléknyi összegre, amit korábban, korrekciós díj címen levontak tőle. Az állam ezt az összeget visszafizeti az önkormányzatoknak. Nagykárolyban három projekt esetében ítélték jogosnak eddig a keresetünket: a Károlyi-kastély felújítására, a tömbháznegyedek modernizációjára és zöldövezeteinek felújítására vonatkozó kiírások kapcsán. Mivel időben léptünk, még befértünk az októberi kifizetésekbe, így szinte biztosra vehető, hogy október végéig megkapjuk az említett három pályázat révén felhalmozódott mintegy egymillió lejt. Van még egy uniós projektünk, mellyel szemben szintén alkalmazták a korrekciót, ott is várható visszafizetés, azonban ebben az ügyben még nem hoztak döntést” — számolt be a városmenedzser.

Tőtős Tímea