Az óraátállítás eltörléséről évek óta folyamatosan vitáznak, az azonban biztos, hogy idén ősszel még át kell állítanunk az órát.
Október 29-én, vasárnap 4 óráról 3 órára állnak vissza automatikusan a digitális órák, az analóg készülékeket pedig ez alapján kell majd egy órával visszatekerni, ezzel pedig elkezdődik a téli időszámítás. Az Európai Parlamentben hosszú ideje napirenden van a kérdés, hogy tényleg érdemes-e évente kétszer átállítanunk az órákat. A tárgyalások elakadtak, ám az Európai Unió által készített online felmérés alapján az emberek többsége a nyári időszámításra szavazna. S bár a kezdeményezés létezik az óraállítás eltörlésére, egyelőre nem lehet tudni, mikor kerülhet sor erre, hiszen Csehország döntése értelmében ők 2024-ig még átállítják az órákat. Sok ország követi a téli-nyári időszámítás gyakorlatát az Európai Unión kívül is, de például Oroszország, Kína és Japán nem. Amerikában és Kanadában november első vasárnapján tekerik vissza a mutatókat, míg Ausztráliában október első vasárnapján.

Kell, vagy nem kell?

Jelenleg a kutatók megosztottak abban a kérdésben, hogy a számok alapján van-e értelme az óraátállításnak. Az emberek közérzete általában rosszabb lesz a téli időszámítás kezdetekor, mivel innentől kezdve tudatosul bennünk, hogy vége a nyárnak, és jönnek a hideg, borongós téli hónapok. Az óraátállítás célja kezdetben az volt, hogy a nappalok minél jobban egybeessenek a lakosság megszokott ébrenléti idejével, ami reggel héttől este tízig tart. Mára azonban megoszlanak a vélemények az óraátállítás szükségességéről.

Jó és rossz

Az óraátállítást először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A legújabb számítások szerint az energiafogyasztás átalakulása miatt már nem lehet az óraátállítással energiát megtakarítani. Ma a modern energiahálózatok és a közvilágítás is automatikusan működik, mindig alkalmazkodik az éppen aktuális fényviszonyokhoz. Így a lámpák ki- és bekapcsolása a sötétedéssel egy időben történik meg, az éjszaka hossza pedig független attól, hogy az óra éppen hány órát mutat. A fogyasztási szokások megváltozása, az egyre szaporodó háztartási készülékek használata jócskán megnövelte energiaigényeinket. Az óraátállítás sokaknál fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, bár az időzónákon átívelő repülős utak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokja a szervezetünk.

A menetrendet nem befolyásolja

Nem fogja befolyásolni a vonatok menetrendjét a téli időszámításra való áttérés — közölte az állami vasúttársaság. A 4 óra után induló vonatok a téli időszámítás szerint indulnak. Az óraátállításkor már közlekedő vonatok egy órát várakoznak a kijelölt állomásokban, és a téli időszámítás szerint indulnak tovább. Azok a vonatok, amelyek már közel vannak célállomásukhoz, befejezik útjukat. Tekintettel arra, hogy a szomszédos országok is október 29-én térnek át a téli időszámításra, a határokon át is az érvényben levő menetrend szerint közlekednek a vonatok.

Hírszerkesztő