Cáfolhatatlan, hogy ez így van, én mégis folyton azt tapasztalom, hogy ez a nagy fejlődés csak egy nagyon szűk réteghez jut el, az emberek nagy többsége nem tud — vagy nem is akar? — lépést tartani a fejlődéssel. Már-már kezdem azt hinni, hogy valahol igazuk van azoknak, akik azt gondolják, hogy bizonyos köröknek, érdekképviseleteknek érdekük az, hogy az emberek ne haladjanak meg egy bizonyos értelmi szintet.
Mindez arról jutott eszembe, hogy a kéthetes vakáció után hétfőn újraindul az oktatás. A járványhelyzet az elmúlt két hét során annyit azért nem javult, hogy most a járványügyi adatok függvényében indokolt lenne a tanítás újraindítása. Ilyen értelemben arra sem kapunk észszerű magyarázatot, hogy miért kellett leállítani az oktatást. Az emberek véleménye nagyon megoszlik azzal kapcsolatosan, hogy milyen módon lehetne úgy kezelni a járványhelyzetet, hogy az ne menjen az oktatás kárára.
A pedagógusok nem rejtik véka alá, hogy az előző tanév online oktatása nem volt eredményes, egy szükségmegoldás volt, amiről az idei tanév kezdetén mindenki azt hitte, hogy véget ért, és mindenki azt remélte, hogy az oktatás végre visszaáll a maga rendjébe.
A járvány negyedik hulláma minden eddigieknél nagyobb veszteségeket okoz, az óvintézkedések viszont sokkal lazábbak. A kormány meghozza a maga intézkedéseit, de azok betartatásával már nem igazán foglalkozik. Ilyen volt a kéthetes vakáció is, amikor a diákok nem mentek iskolába, így több idejük maradt bandázni, bulizni, kirándulni… Nem mintha erre nem lenne szükség, de hosszú távon nagyon meg fog látszani az, hogy az oktatás minősége nagyon alacsony és a folyamat eredménytelen.
Napokkal ezelőtt bejelentették, hogy a hétvégére eldől, újraindul-e az oktatás, és ha igen, milyen formában. Klaus Iohannis államfő megelőzte a szakembereket, igyekezett elsőként bejelenteni, hogy hétfőtől újraindul az oktatás, de bejelentésekor nem hivatkozott semmilyen konkrétumra. Bizonyára az egészségügyi miniszter és más politikusok is tesznek bejelentéseket, és nagy a valószínűsége, hogy ezek a nyilatkozatok sem fognak tudományos érvekre alapozódni.
Én most kizárólag az oktatás kérdését helyezem előtérbe, mert ez az, ami a legnagyobb hatást fogja gyakorolni a jövőnkre, utódaink jövőjére. Folyamatosan tájékoztatunk arról, hogy hány bölcsőde, óvoda és más tanügyi intézmény épül vagy újul meg, sokat beszélünk az oktatási eredményekről is, és közben úton-útfélen meggyőződünk arról, hogy milyen sokan vannak azok a fiatalok, akik a minimális alapismeretekkel sem rendelkeznek. El kellene jutni már oda, hogy ne politikusok hozzanak járványügyi döntéseket, hanem szakemberek, a politikusoknak pedig az legyen a feladatuk, hogy megteremtsék a törvényes kereteit a szakemberek által hozott szabályok betartatásának.

Elek György