A Szatmár megyei magyar temetők kultúrtörténeti értékeiről: tumbákról, fejfákról és címeres nyughelyekről jelentetett meg könyvet Fazekas Lóránd helytörténész a Partiumi füzetek sorozatban.

Fazekas Lóránd az Ódon sírkertek ösvényein című kötetében megpróbálta számba venni azokat a Szatmár megyei régi temetkezési helyeket, melyek annak ellenére, hogy nem esnek a műemlékvédelmi törvény alá — ami a törvényhozók egyik nagy hiányossága —, éppúgy védelmet érdemelnek, akár bármely műemlékké nyilvánított épített örökségünk. Ezért készült számbavétel a megye területén még fellelhető tumbákról, monografikus leírás egy fejfás temetőről, valamint azon sírkövekről és kriptákról, melyek az elhunyt származásának jelképét, a családi címert is közvetítik az utókor számára, felhíva ezzel a temetőgondnokságok figyelmét mindezek kultúrtörténeti értékeire.

Gyűjtés

Fazekas Lóránd az 1970-es második felében kezdett el a temetők néprajzi vonatkozásával foglalkozni, akkor még sok olyan fejfás temetőt fel lehetett lelni, amelyek mára szinte teljesen eltűntek. Ezek közül számára kiemelkedő volt Kisbábony, erről készített egy monografikus temetőleírást. A bábonyi fejfák nagy része mára már eltűnt. A még meglévőket úgy lehetne megmenteni, ha zárt helyre kerülnének. A régi temetőben már nincsenek fejfák, de két éve még látszottak a sírhantok, amelyeken tavasszal nyílik a nárcisz. Itt még lehetne emlékezni a múltra, sajnos, a temetőt felszántották, ami sírgyalázás. Érendréden is le van borulva a Kulin-síremlék, ezt is fel kellene állítani. A gyűjtést 1985-ben fejezte be. Ahogy később járta a temetőket, koporsó alakú sírköveket talált Tasnádon a cinteremben, vagy a szatmárhegyi temetőben. Egyszer olvasta, hogy a Házsongárdi Alapítvány összegyűjti a tumbákat, vagyis a koporsóköveket, mivel ezek kultúrtörténeti értékeket képviselnek. Fazekas Lóránd ezeket elkezdte kutatni Szatmár megyében is, így jött össze a kötet első részének az anyaga, Koporsókövek a Szatmár megyei sírállításban alcímmel. Ezeket osztályozta, mert nem mind egyformák, vannak sátortetősök, nyeregtetősök és álló kővel kombinált koporsókövek. Ahogy ezekben a temetőkben kutatgatott, felfedezte, hogy vannak olyan koporsókövek, amelyeken címerek vannak. Elsősorban Halmiban, a református templom cintermében egy nagyon szép monumentális sírkő van címerrel, ehhez családi kötődése is van, ugyanis Fazekas Lóránd felesége a Rátonyi család leszármazottja. Ezen keresztül kezdett el foglalkozni a heraldikával, hogy megértse a címerek jelentését. Ehhez bibliográfiát, forrásanyagot keresett, s kutatta a címeres kriptákat is, mint például az Irinyi-kripta, a Szerdahelyi-kripta Vetésen, a Draveczky-kripta Batizon. Ezek közül volt olyan, amelyik már nagyon rossz állapotban volt, a vetési például ki volt rabolva, s omladozófélben volt, de két év alatt szépen rendbe tették, ugyanezt kellene tenni a Draveczky-kriptával is — javasolja a szerző.

Elek György