Kinek sikerrel és oklevéllel, kinek tapasztalattal és tanulsággal, de mindenki számára pozitív élményekkel fejeződött be a háromnapos Bessenyei István Országos Diákszínjátszó Fesztivál, ahová Erdély szinte minden részéről érkeztek versenyző csapatok.
A rendezvény záróünnepségét vasárnap délben az Északi Színházban tartották, amely hamar megtelt kíváncsi és izgatott diákokkal és azok felkészítő tanáraival, de emellett néhány szatmári elöljáró is megtisztelte jelenlétével a rangos eseményt.

A zárógálát Pataki Enikő, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója és egyben a verseny szervezője nyitotta meg, hangsúlyozva milyen végtelen öröm számára, hogy ennyi diák részt vett az eseményen, és hálát adva azért, hogy Szatmárnémetiben ennyi ügyes magyarul szóló, magyarul játszó diák volt jelen.

Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat igazgatója a verseny névadójának és egyben édesapjának, Bessenyei Istvánnak munkásságát idézte, kiemelve: fontosnak érzi, hogy átadjon valamit, amiben az édesapja hitt. Az igazgató többek között azt is elárulta, hogy édesapja szívéhez semmi nem állt közelebb a diákszínjátszásnál, hiszen még betegen, élete végső szakaszában is megtartotta a diákoknak szóló táborokat. Bessenyei fontos dolognak tartotta, hogy a diákok most is színpadra vitték tudásukat, ezért reméli, hogy a verseny névadója most fentről figyel és mosolyog. Útravalóként édesapja szavaival, – ami egyébként mottó is lehetne –  zárta beszédét: “ A diákszínjátszásban – ez egy összetett szó –  a 'diák' a hangsúlyos. “

Pozitív élményözön mindenki számára

A rövid beszédeket követően Pataki Enikő, a díjátadó előtti hangulatfokozás érdekében összefoglalta a diákok ODIF-ról szóló tapasztalatait. Mint kiderült, a verseny leginkább a kibontakozást jelentette a diákok számára, a verseny hangulatát pedig főleg a feltöltődés inspiráló, felemelő, lelkesítő, izgalmakkal teli, és szórakozás szavakkal jellemezték a csapatok. Élményként említették továbbá a verseny adta improvizációt, a komfortzónákból való kilépést, a workshopokat, a tapasztalatszerzést, egymás biztatását, és a itt született barátságokat is.
Arra a kérdésre, hogy mi számukra a színjátszás, szintén szívmelengető válaszok érkeztek, ugyanis a diákok nagy része a határok átlépésével, a szenvedéllyel, a közösséggel, a stresszlevezetéssel,  a szabadsággal és önmaguk megtalálásával asszociálja a színjátszást.

A díjazási ceremónia

A diákok élményeinek ismertetését követően elérkezett a várva várt pillanat is, a díjátadás — a verseny sikerességének köszönhetően nem csak a dobogósok, hanem rengeteg más csapat és szervező is elismerő oklevélben részesült.

Az ODIF szervezői mindenekelőtt a verseny egykori megálmodójának –  aki az erdélyi magyar diákszínjátszás meghatározó alakja volt évtizedeken át – Nagy Gyula magyartanárnak szántak egy elismerő oklevelet, amelyet a tanár úr lánya, Márk-Nagy Ágota vette át. Díjazták Bodea György kémiatanárt is, aki az ODIF után és vele párhuzamosan átvette, és évtizedeken keresztül éltette és felvirágoztatta a PADIF-ot.
Ezt követően, a nagyközönség előtt is felolvasták a pénteki, általános iskolai kategória eredményeit, majd minden résztvevő középiskolás csapatnak átadták az emlékplakettet és mindenkinek gratuláltak a sikeres előadásokért, valamint a befektetett munkáért.

A különdíjak

Az első különdíjat – amely nem tartotott bele a hivatalos díjazási ceremóniába, így versenyen kívüli előadás díjként hirdették –  a sárospataki Soha Színjátszókörnek (Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona) nyújtotta át a zsűri.
Az ítészek különdíját Szőcs Noémi, a Fordított Patkó (Bethlen Gábor Kollégium) csapat diákszínésze, illetve Szász Iván Csongor, a Refi Színpad (Marosvásárhelyi Református Kollégium) tagja kapta. Emellett Zseránszky-díjat ( a Harag György Társulat díját) vehetett át a nagyenyedi Fordított Patkó csapat (Bethlen Gábor Kollégium), míg a Kölcsey-díjat a szatmárnémeti MASZK (Aurel Popp Művészeti Líceum) vehette át.

A zsűri tagjai díjazták továbbá a legjobb férfi és női fő-, illetve mellékszereplőket is – ebben a kategóriában a legjobb férfi főszerepért Boros Róbert Lászlót, a Fordított Patkó (Bethlen Gábor Kollégium) diákszínészét díjazták, míg a nők kategóriájában Stan Lilla Alíz, a temesvári Bartók Diákszínpad (Bartók Béla Elméleti Líceum) tagja nyert elismerést. Ami a legjobb mellékszereplőket illeti, a férfiak körében a szintén Bartók Diákszínpad (Bartók Béla Elméleti Líceum) diákszínésze, Forray Zsolt és Molnár Júlia Anna, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad (Kőrösi Csoma Sándor Líceum) tagja vehették át a különdíjat.

A dobogósok

Bár mindenki győztesnek számít, aki az országos versenyre eljutott, a dobogósok száma azonban mégis korlátozott maradt, bármennyire is okozott ez fejtörést a zsűri számára – a Bessenyei István Országos Diákszínjátszó Fesztivál középiskolás kategóriájának győztese a szatmárnémeti STAGE (Kölcsey Ferenc Főgimnázium) lett. A II. díjat a temesvári Bartók Diákszínpad (Bartók Béla Elméleti Líceum) kapta, a képzeletbeli dobogó harmadik fokára pedig a Refi Színpad (Marosvásárhelyi Református Kollégium) csapata állhatott – dicséretben a szilágycsehi Berekenye Színjátszó Csoport (Gheorghe Pop de Băseşti Technológiai Líceum) és a székelyudvarhelyi Üvegfigurák (Benedek Elek Tanítóképző) csapata részesült.

„Az egyik legszebb élmény, hogy így tudtok örülni egymásnak”

A díjátadó végén Pataki Enikő meghatottan gratulált a győztes csapatoknak, elérzékenyülve ocsúdva fel, hogy véget ért a háromnapos, izgalmas esemény.  “Azt gondolom, hogy valóban az egyik legszebb élményem volt, nekem személyesen, ezen a versenyen, hogy így tudtok örülni egymásnak és ennyire meg tudjátok becsülni egymás produkcióját, munkáját, le a kalappal előttetek, gratulálok! – foglalta össze az igazgatónő a versenyen tapasztaltakat, majd megköszönte minden közreműködő segítségét.
A díjátadót követően az első helyezett, azaz a Kölcsey Ferenc Főgimnázium STAGE csapata nagyszínpadon is bemutatta a Vírus ellen/szer: te című előadását 

Szabó Beatrix