Az 56-os forradalom és szabadságharc 59. évfordulójára és dicső napjaira a közmédia csatornái méltó módon emlékeznek. Egykori tanúk vallomásai, dokumentumműsorok, zenei válogatások, klasszikus filmek idézik fel eleink heroikus küzdelmét.

A Napközben adását Veress Ágnes szerkesztő két téma köré csoportosítja. Az elsőben Banner Géza mikrofonja előtt egy pszichiáter és egy történész beszélget az 56-os traumáknak a családokon belüli továbbéléséről és feldolgozhatóságáról. A másik beszélgetés arra keresi a választ, hogyan lehet az ifjabb generációkhoz közelebb hozni a Forradalom eszményét (Kossuth Rádió 10.00-12.00).

A Hely stílusosan a budapesti Mementó Parkból jelentkezik. Az egykor ledöntött Sztálin szobor rekonstruált talapzata mellett Pótó János történész és a Park megálmodója, Eleőd Ákos építész beszélget a történelmet formáló napokról (Kossuth Rádió 12.07).

A Duna két olyan filmet is műsorra tűz, amely jóllehet 1956 és 1957-ben készült el, de a hatalom nem merte vállalni a bemutatást. Banovich Tamás Eltüsszentett birodalom című filmjének alapja egy mese, amelyben a juhász nem hajlandó a zsarnok király tüsszentésére jó egészséget kívánni. A film története és a kor párhuzamai azonban megijesztették kultúráért felelősöket, így nem csoda, hogy ez lett a magyar filmtörténet egyik leghosszabb ideig betiltott filmje, csak 1990-ben kerülhetett a filmszínházakba (Duna 11.00). A másik alkotás, A nagyrozsdási eset, vérbeli szatíra a kisvárosi élet fonákságairól. Az 1952-ben játszódó moziban egy rémhír révén hősünket miniszternek nézik. A gogoli történetben a főbb szerepeket Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc és Páger Antal alakítják (Duna 16.05, Duna World 20:20).

A C2- Az elveszett kenupáros című filmjének története az 1950-es években kezdődik. Hősei, Molnár Gyuri és Gaál Iván igazi pesti, vagyis dunai srácok voltak, akik fiatalkoruk legnagyobb élményeit lapáttal a kezükben az imádott pesti Dunán gyűjtötték. A ma már hetvenes éveikben járó szereplők visszaemlékezései és egyedi archív felvételek nyomán két 18 éves fiú szemével elevenednek meg az '50-es évek. Útjaik elváltak, két teljesen különböző karakter és sors bontakozik ki a múltban és a jelenben, miközben az újbóli találkozásra készülnek (Duna 12.25).

A hőslelkű hercegprímás életét dolgozza fel a Mindszenty – Devictus vincit című dokumentumfilm. A mártír egyházfejedelem - az isteni igazság jegyében - a mindenkori szembenállás, az 1956-os Forradalom jelképe. Az 1994-ben készült alkotásban Mihályfy Sándor a főpap haláláig követi életét (M3 13.20).

A Lőporfüstös vallomások című dokumentum-összeállítás a BBC magyar osztályának az 1956-os forradalom emigráns résztvevőivel készített interjúiból készült. A rendszerváltás után páratlan hangdokumentum-gyűjtemény került Londonból a Magyar Rádió archívumába. A BBC magyar osztályának riporterei 1956 novemberében már a magyar-osztrák határon kikérdezték a menekülőket a forradalomról, akik sokszor név nélkül nyilatkoztak a frissen megélt eseményekről, amelyeket még nem halványított el az idő. Az interjúsorozat ezt követően Londonban folytatódott. A BBC magyar osztályának olyan neves munkatársai voltak a riporterei, mint például az író-esszéista Cs. Szabó László, a Magyar Rádió irodalmi osztályának korábbi vezetője. Mai füllel a beszélgetések fő értéke a friss élmény elevensége, a részletek pontossága. A vallomások mozaikkockánként rajzolják ki az októberi napok hiteles történetét (Kossuth Rádió 19.00).

Igazi kuriózumnak ígérkezik a Radio Free Moscow. A rádiójáték az Idaho-beli Moszkva városának kis rádióállomásán, a Radio Free Moscow-n játszódik 1956-ban. A cselekményben kettős feszültség dominál: amíg Budapesten dúl a harc az orosz tankok ellen, addig Bob, a műsorvezető és barátnője, a szerkesztő Emmylou folyamatosan próbál hírekkel, információkkal szolgálni az aktuális eseményekről. A lány a zenék alatt viszont elárulja partnerének, hogy gyereket vár tőle. Nekik kell eldönteniük – akárcsak Budapest utcáin oly sok embernek -, hogy új életet kezdenek-e együtt, vagy a régi megszokottat folytatják...(Kossuth Rádió 22.30).

A XX. századi magyar klasszikus zene kedvelőihez szól az Ars nova. Műsoron Sugár Rezső: Hősi ének című műve szerepel. Az oratórium Hunyadi korába viszi vissza lélekben a hallgatót, s a hős nándorfehérvári győzelmét és azt követő halálát regéli el. A szöveg Romhányi József költői tehetségét dicséri, a felvételen olyan híres művészek szerepelnek, mint Simándy József, Melis György, Déry Gabriella és Komlóssy Erzsébet (Bartók Rádió 00.00).