Szenteste 17 órától a gyermekek és konfirmandusok bizonyságtétele tette meghitté, családiassá az alkalmat, Törő Nikolett gyakornok lelkész és Papp Krisztina kántornő felkészítésében szólt a vers és az ének, valamint az üzenet: Jézus a világosság.
Rácz Ervin lelkipásztor szenteste 19 órától Máté evangéliuma 2. részének 6. verse alapján hirdetett igét: „Te pedig, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt.” Mennyire örömhír az nekünk, hogy uralkodó született? Csak mesének gondoljuk a karácsonyi történetet, vagy megélhető valóságnak? Ha megtapasztaljuk azt, hogy mennyire képtelenek vagyunk uralkodni még saját magunk érzésein, beszédén, viselkedésén is, átélhetjük, mekkora öröm, hogy van fejedelmünk, uralkodónk. Csak Ő méltó arra, hogy letegyük lábai elé életünket, szívünket, és Ő helyes útra terel bennünket.
Karácsony első és másodnapján is úrvacsorai közösségben lehettek a hívek. Az ünnep első napjának délelőttjén a mozgósítás üzenete szólt: „menjünk el Betlehembe!” (Lk 2, 15) Nem elég csak ámulva meghallgatni az angyali üzenetet, hanem gyakorlatba is kell ültetni azt, nem elég a szeretetről hallani, a szeretet tett kell legyen, nem elég a megbocsátásról szólni, át kell élni annak gyakorlatiságát. Karácsony első napja délelőttjén a gyülekezet ifjai szolgáltak énekkel és hívtak az Úr színe elé. A szIGEt Együttes mellett énekelt a Lanka Duó is az ünnepen.
Karácsony másodnapja délelőttjén Törő Nikolett gyakornok lelkész a Titushoz írott levél 3. részének 4-től 7-ig terjedő versei alapján szólt: „De amikor megjelent a mi üdvözítő Istenünk jósága és emberszeretete, nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szentlélek által, akit kitöltött ránk gazdagon Jézus Krisztus, a mi Üdvözítőnk által, hogy az ő kegyelméből megigazulva reménységünk szerint részesei legyünk az örök életnek.” A jóság Istenből fakad. Ezt vették észre sokan Jézusban, amikor a földön járt, és ma is benne láthatjuk meg igazán Isten jóságát. Isten jóságába vetett hitünk elengedhetetlen az egészséges keresztény élethez. Ha nem hiszünk a teremtés eredeti jó voltában vagy a jó végső győzelmében, akkor nem lesz reményünk a személyes jövőnkkel kapcsolatban sem. Kapaszkodjunk erős hittel ebbe az igazságba: hogy Isten jó. S az Ő jósága mindent átfogó. Ő annyira jó, hogy a legapróbb hétköznapi dolgainkkal is törődik. Nem akar magunkra hagyni, ha szükséget látunk, ha gondunk van az emberi kapcsolatainkkal vagy a vele való kapcsolatunkkal. Örömmel tesz jót velünk, teljes szívével és lelkével — szólt a bátorítás.