Enyhébb idő jön, amíg nincs a  nappali órákban fagy, a talaj nincs átfagyva, lehet fát, termőbokrot, cserjét ültetni.

Az őszi ültetéssel előnybe kerül növény és gazda, mert akkor is van némi fejlődése, jobb eredése, kötése a fának, ha hideg évszak következik kiültetése után. Az őszi – fagymentes időszakban akár téli –, ültetés mellett szól az is, mondják a kertészek, hogy az egyre rövidebb és egyre melegebb, szárazabb tavaszt jobban viselik az ősszel ültetett fák.

Mélység

Ültetéskor figyelni kell arra, hogy a csemete milyen mélyre kerül a földbe. Olyan mélyre kell kerüljön, mint amilyen mélyen a neveldében is volt. Ha túl mélyre van ültetve, a gyökerei befulladnak a földbe, nem lesz foganás. Ha túl magasra van ültetve, akkor jobban fenyegeti a fagyás és a kiszáradás veszélye.

Szemzés

Ritkán hallott tanács, hogy a szemzés helye észak felé nézzen és tenyérnyivel a talaj fölé kerüljön. Így kisebb a kockázata, hogy télen a szemzési szövetegyüttes direkt napfényt kap és felmelegszik, majd éjszaka kihűl és a dilatáció miatt a szövetek elfagynak.

Öntözés

Érdemes lenyomni, megnyomkodni a földet ültetés közben is a kis fa körül, hogy minél jobb legyen a gyökér érintkezése a talajjal, ne maradjanak légkamrák az ültetőgödörben. Locsolni ugyanúgy meg kell az őszi, mint a tavaszi ültetést is, legalább tíz liter víz kerüljön a csemete gyökere köré visszatöltött földbe.

Érdemes egy négyzetmétert a tő körül kapálással gyommentesen tartani az első évben azért, hogy a tápanyagokat és a Nap melegét a gyomok ne vegyék el a csemetétől.

Princz Csaba

(Nyitókép: SZFÚ / archív)