Nyolcvanezren vettek részt azon a szabadtéri szentmisén, melyet vasárnap Stanislaw Dziwisz krakkói érsek mutatott be az irgalmasság vasárnapja alkalmából a dél-lengyelországi Krakkóban.

Több lengyel televíziós csatorna is közvetítette a szertartást, mely során az Isteni Irgalmasság krakkói bazilika előtti téren a világ több mint 40 országából érkező zarándokok gyűltek össze. Körmendy Adrienne krakkói főkonzul arról értesítette az MTI-t, hogy a szentmisén a magyar fiatalok mintegy 100 fős csoportja is részt vett.

Dziwisz érsek prédikációjában az irgalmasságnak szentelt, a Ferenc pápa által tavaly novemberben meghirdetett Szentév aktuálpolitikai kontextusára utalt, rámutatva a jelenleg zajló nemzetközi konfliktusokra, köztük a közel-keleti válságra és a nemzetközi terrorizmusra. "Világszerte a vak terrorizmus megmutatja embertelen arcát" - értékelt a főpap, hozzátéve: "csak az isteni irgalmasság mentheti meg a gyakran irgalmatlan világunkat".

Az érsek arra is rámutatott: a Szentév egyik kiemelt eseménye lesz a júliusban esedékes krakkói ifjúsági világtalálkozó. Az ezen való részvételre hívta fel a világ fiataljait, majd felszentelte azt a féltonnás, a pápai címerrel és a világtalálkozó jelképével díszített, Misericordiae (Irgalmasság) nevű harangot is, melynek hangja a júliusi találkozóra érkező Ferenc pápát üdvözli majd.

A Lagiewniki nevű krakkói városnegyedben felállított Isteni Irgalmasság bazilikát 2002-ben szentelte fel az akkori pápa, az azóta szentté avatott II. János Pál. A templom az irgalmasság kultuszának központja lett, mivel ennek úttörője, a 2000-ben II. János Pál által szentté avatott lengyel Fausztina nővér Lagiewnikiben hunyt el 1938-ben. A pápa Fausztina szentté avatásának napján kihirdette az irgalmasság vasárnapjaként évente megtartandó egyházi ünnepet is. Az ünnep a nővér látomásaiban eredezik, melyek során Jézus azt kérte, hogy a húsvét utáni első vasárnapon tartsák meg ezt.

A lagiewniki szentélyben Magyar Kápolna is található, ezt a Magyar Katolikus Egyház adományaként 2004-ben szentelte fel Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.