Riel Rudolfot jelölte az RMDSZ Megyei Küldöttek Tanácsa a Szatmár Megyei Tanács alelnöki tisztségének betöltésére. Az alábbiakban visszatérésének okairól és elképzeléseiről, terveiről kérdeztük.

— Néhány év politikai távolmaradás után ismét közéleti szerepet vállal. Mi készteti arra, hogy elfogadja ezt a tisztséget?

— Nem vonultam vissza, hanem nyugdíjba mentem mint alprefektus, de továbbra is RMDSZ-színekben voltam megyei tanácsos, a jelenlegi ciklusban is rajta voltam a listán, de nem kerültem be a tanácsba. Azóta is folyamatos kapcsolatban vagyok a megye magyarságával. Ami új, hogy eddig a központi közigazgatásban dolgoztam, most pedig belülről fogom látni a tanács működését, és azt, hogy milyen módon készíti elő és hajtja végre azokat a döntéseket, amelyek befolyásolják az emberek életét. Ez is egy szakma, amit meg kell tanulni: azt, hogy milyen mechanizmusok vannak, hogyan működnek a kapcsolatrendszerek, hogyan fejlődnek az ötletek a megvalósításig, a kivitelezésre milyen eszközök és lehetőségek vannak.

— Most egy olyan időszakban vagyunk, amikor az RMDSZ nincs többségben a megyei tanácsban, azt is mondhatjuk, hogy ellenzékben van. Milyen esélyeket lát a román pártokkal való együttműködésre?

— Én nem mondanám, hogy ellenzékben vagyunk. Én megyei tanácsos koromban azt tapasztaltam, hogy a tanács akkor működött jól, amikor nem ellenzék és kormánypárt csapott egymással össze, hanem azok az érdekcsoportok, amelyek különböző pártok színeiben, de különböző rétegeket vagy területeket képviseltek, meg tudtak egyezni egymással. Én abban látom a jövőben is az együttműködés lehetőségét, hogy igenis meg kell egyezni, mi támogatjuk azt, amit más érdekcsoportoknak fontos, azok pedig támogassák azt, ami nekünk fontos. Ez így működött Csehi Árpád úr elnöksége alatt, nekem az egyik nagy kihívás, hogy fel tudjak emelkedni arra a szintre, amit Szabó István, Günthner Tibor és Csehi Árpád elért.

— Prefektusként inkább politikai feladatokat látott el, a megyei tanács alelnökeként inkább gazdasági feladatokat fog ellátni. Mennyire áll ez közel önhöz?

— A politika az, ami alprefektusi, illetve prefektusi székbe juttat egy személyt. Igaz, hogy ezeket a személyeket pártok juttatják ezekbe a tisztségekbe a központi adminisztráció eszközeivel, a törvény és alkotmány által meghatározott keretek között, de a prfektusnak a kormány programját kell képviselnie, annak a politikai pártnak vagy pártkoalíciónak az akaratát, amelyik oda juttatta. A megyei tanácselnök, alelnök esetében a politikumnak sokkal kevesebb a szerepe. A politikum akkor szól közbe, amikor a kormányzó pártok eldöntik, hogy ki milyen funkciókat kap. Meg van szabva, hogy mi a prefektúra, és mi a megyei tanács hatásköre, a kettő között nincs alárendeltség viszony.

— Mit kíván megvalósítani majd a megyei tanács alelnökeként?

— Még sok mindentől függ az, hogy leszek, vagy nem leszek a megyei tanács alelnöke. Ha igen, akkor nyilvánvaló, hogy mivel az RMDSZ juttatott oda, a politikai színt is nyíltan kell vállalni. Nekem az lesz a legfontosabb, hogy minden olyan döntés, amelyik érinti a Szatmár megyei magyarságot, kedvező legyen, amennyiben nem, igyekezzünk megakadályozni, módosítani, javítani. Ez munka, meggyőző munka, kompromisszumkészség, kapcsolatteremtési készség eredménye. Én általában nyitott ajtókkal dolgozom, nem hiszem, hogy ha valaki kopogott, nem jutott be. Én ezt az elvemet mindig megtartottam, és megtartom ezután is. Engem azért juttat a szervezet funkcióba, hogy mindenkit hallgassak meg, próbáljak segíteni rajta, még akkor is, ha nekem úgy tűnik, hogy nem sok lehetőség van rá, hogy segíteni tudjak. Függetlenül attól, hogy mit kérnek, nekem kötelességem segíteni.

Elek György