Jövőre lesz húsz éve, hogy testvérvárosi kapcsolatba lépett egymással Nagykároly és Nyírbátor.

A jeles évfordulót minden bizonnyal megünneplik majd, mondta Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere, azonban elismerte, hogy erről még nem folytatott egyeztetéseket a nyírbátori városvezetéssel. Többnapos találkozón vett részt ugyanis Kovács, mivel az elmúlt hétvégén Magyarország nemzeti ünnepén kívül a testvértelepülés várossá válásának 45. évfordulóját is megünnepelték. Kovács Jenőt Fazakas Zoltán tanácstag kísérte el a rendezvényre. A Nyírbátori Polgármesteri Hivatal tanácskozást szervezett a városfejlesztés témakörében, amelyen a testvértelepülései — ezek Nagykároly mellett a szintén romániai Szilágysomlyó, az ukrajnai Nagyszőlős, a lengyelországi Rawa Mazowiecka, illetve a fehéroroszországi Hrodna — is részt vettek. „Az egyeztetéseket követően megállapítottuk, hogy nagy vonalakban ugyanazokkal a zömében infrastrukturális jellegű gondokkal nézünk szembe itt, Európa keleti részén. Egyedül Lengyelországban kezdenek egyre inkább beszélni a digitalizációról. Megdöbbentőnek éreztem, hogy a lengyel polgármester számára a rendszerváltást követően ismeretlenek voltak az infrastrukturális, oktatási intézmények felújítását, korszerűsítését célzó feladatok. Náluk mindez készen volt már akkor, mi pedig még mindig komoly erőfeszítéseket teszünk ezek elérése érdekében” — mondta el Kovács Jenő polgármester.

A vendégek részt vettek egy emlékmű felavatásán a település várossá válásának az évfordulója alkalmából, illetőleg a nemzeti ünnephez kötődő rendezvényeken. A négynapos egyeztetések során kirándulásokra és a kulturális programokon való részvételre is sort kerítettek.

„Mindig jól érzem magam Nyírbátorban, s ennek az érzésnek nyilván köze van az eddigi együttműködéseinkhez is. Több sikeres projekt van már mögöttünk, többek között a lovarda felújítása is ennek a remek együttműködésnek az eredménye. Mikor először léptünk kapcsolatba Nyírbátorral, akkor sokkal mélyebb volt a két város között a szakadék a fejlettségi mutatók tekintetében. Elég, ha annyit mondok a nagykárolyiaknak, hogy nálunk akkor még a vezetékes víz folyamatos biztosítása sem volt megvalósítva, a többi, ma már az életünk részének tekintett modern körülményről nem is beszélve. Az egyeztetések során igyekeztünk beszélni arról, kinek milyen eredményei vannak, s arról is, milyen nehézségekkel küzdünk. Azt tudom mondani, hogy elég sok közös bajunk és problémánk is van, de végiggondolva az elért eredményeket egyre kisebb a különbség a két város között. Sokat tanulhatunk még a nyírbátoriaktól, s nagyon fontosnak tartom, hogy átvegyük az általuk alkalmazott roma integrációs modellt, mert meggyőződésem, hogy ők ebben a tekintetben sokkal jobban állnak. Van még mit tennünk, de úgy gondolom, az együttműködésünk még sok eredményt tartogat” — mondta Kovács Jenő.