Amennyiben a gazdák nagy területen termesztenek cukorrépát, megvásárolják a szükséges gépeket és betartják az előírt technológiát, nyereségessé lehet tenni a cukorrépa–termesztést — nyilatkozta Lukács Sándor, a Répatermesztők Egyesületének elnöke.

— Régebben ha egy gazdának volt húsz ár szántóföldje, annak legalább egy parcellájába cukorrépát vetett, most viszont ha áthaladunk öt-hat községen, nem látunk répaföldet. Mi ennek az oka?

— Ma már ha egy gazda vagy egy cég répatermesztéssel akar foglalkozni, kell rendelkezzen egy gépparkkal, mert nem mindegy az, hogy milyen módon termeszti a répát. Van olyan vetőgép, ami csak répavetésre alkalmas, vannak répakapáló gépek és ami a legfontosabb, hogy legyenek a betakarításhoz szükséges gépek is. Ezek nagyon drágák (350–380 ezer eurónál kezdődnek). Mivel a gazdák nagy része nem akart és nem akar társulni, nem tudnak megvásárolni ilyen gépeket. Tasnád környékén megalakult és jól működik a Répatermesztők Egyesülete, melynek én vagyok az elnöke, ennek keretében 600 hektár répaföldet dolgozunk meg. Egy ekkora terület megműveléséhez indokolt beszerezni a szükséges gépeket. Ezekkel dolgozunk másoknak is, az elmúlt évben a mi gépeinkkel 750 hektárnyi répaföldet műveltünk meg. Kell tudni azt is, hogy régen a legtöbben húsz-harminc ár földön termesztettek répát, ennyit ki lehetett szedni kézzel is, akkor hektáronként húsz-huszonöt tonna volt a terméshozam. Ma már ilyen kis területen ráfizetéses a répatermesztés. Ha nem éri el a gazda a negyven-negyvenöt tonna termést hektáronként, akkor még a befektetés sem térül meg.

— Mennyibe kerül egy hektár cukorrépaföld megművelése?

— A talajmegmunkálás abban különbözik a többi kultúrnövény esetén szükségestől, hogy a répánál ez már a búza learatásakor elkezdődik. A búzaföldre kálcium-karbonátot szórunk, megtárcsázzuk, adunk egy gyomirtós kezelést, ezt követően kálium-szulfátot vagy kálium-karbonátot adagolunk a földre és ekkor kerül sor a mélyszántásra. A cukorrépa egy olyan növény, ami nagyon igényli a káliumot, a talajban pedig nincs elegendő kálium. Általában 250–300 kiló káliumot szórunk ki egy hektár földre. Ez attól függ, hogy mennyire savas és milyen mély talaj, valamint, hogy laza vagy nehéz talajjal van dolgunk. A mi földjeink savas kémhatásúak, ezek megművelése pedig elég nehéz. Maga a vetőmag 150–160 euróba kerül egy hektárra. Ha ezt összehasonlítjuk a kukorica vagy a napraforgó vetőmaggal, akkor nem számít drágának. Ami komoly befektetést igényel, az a vegyszerezés. Vetés előtt végzünk egy gyomirtást, az ehhez szükséges gyomirtó szerek sokkal drágábbak itthon, mint Ausztriában vagy Németországban. Ezt követően jön még négy kezelés különböző vegyszerekkel.

— Milyen terméshozamra van szükség, hogy a gazda számára jövedelmező legyen a répatermesztés?

— A mai cukorrépa- és cukorárak mellett — tudjuk, hogy ezeknek az ára világviszonylatban csökken —, az idén tonnánként 29 euró lesz a cukorrépa ára 16 százalékos cukortartalom mellett. Úgy egyeztünk meg a nagyváradi cukorgyárral, hogy év végéig követjük a cukor árát. Ha egy éven belül a cukor ára emelkedik, akkor a termelő megkapja a különbözet felét. Sajnos, a cukorrépa-termesztésre használt területek Európa szerte 12,5 százalékkal csökkentek. Meg kell jegyezzem, hogy a nagyváradi cukorgyár tulajdonosainak, vagyis a németországi Pfeifen und Langen cégnek a gazdaságpolitikája különbözik más európai cukorgyárak gazdaságpolitikájától, mert a gyártulajdonos állandóan növelni akarja a termelést. Ebben az évben 7400 hektár cukorrépa van elvetve a gyárkörzetbe, jövőre pedig el szeretné érni a 10 ezer hektárt. A német tulajdonos azt akarja, hogy a cukrot ne Németországból hozza ide, hanem itt állítsa elő. Romániában évente 550 ezer kiló cukrot használnak el, és az elmúlt évben az országban 240 ezer tonna cukrot állítottak elő, 1990 után ez volt a legeredményesebb év. Romániának az Európai Unión belül a cukorkvótája 104 ezer tonna. A cukor az ára 26,29 euró tonnánként. Amit ezen felül termel az ország — ez tavaly 248 ezer tonna volt —, azaz a kvótán felüli mennyiséget, más árban számolják el. Ezért esik vissza a répatermesztés, a nagyváradi cukorgyáron kívül, minden más gyárkörzetben. Például a ludasi cukorgyár körzetében tavaly azért, ami a kvótán felül volt termesztve, csak 18–20 eurót fizettek a termelőnek. Ezért van az, hogy ebben a körzetben 2014-ben 7500 hektárnyi cukorrépa lett elvetve, az idén viszont már csak 3400 hektárt használnak erre a célra. Nálunk az a helyzet, hogy mi is túlszárnyaltuk a kvótát (28 000 tonna cukor volt a kvóta, de 36 000 tonnát állítottunk elő), viszont a cukorgyár minden termesztőnek a kvóta alatti áron fizetett. Ennek az a magyarázata, hogy 2017-ben megszűnik a kvótarendszer. Ez jó lesz a német tulajdonosnak is, de jó lesz nekünk is, mert itt nemhogy csökkenni nem fog, hanem növekszik majd a cukorrépa-termesztés.

— Milyen támogatásokat kapnak most a cukorrépa-termesztők?

— A támogatási rendszer 2016-ban meg fog változni. Eddig Romániában az árak a 2007-ben megállapítottak szerint voltak kiszámolva. Akkor 21 300 hektáron hagyták jóvá a cukorrépa-termesztést. Voltak olyan termelők — Szatmár megyében egy olasz cég —, akik csak egy évben termesztettek cukorrépát, és bár utána nem termeltek, mégis kapták az európai uniós támogatást, ami hektáronként 270 euró. Romániában 8400 hektár olyan terület után vettek fel támogatást 2007–2014 között, amelyen nem termesztettek cukorrépát csak egyetlen évben. A következő hét évben a 2013-as évben nyilvántartásba vett 29 300 hektár cukorrépaföld szolgál alapul. Úgy néz ki, hogy 2015-től a cukorrépára 830–840 eurós támogatás lesz hektáronként. A répa ára csökkenni fog, de a támogatás összege nő majd. Nagy segítség az is, hogy a gyár úgy ad ősszel vetőmagot és vegyszereket, hogy ezek árát csak a végelszámoláskor fizetteti ki, ráadásul nem számol fel kamatot, és állja a laboratóriumi vizsgálatok költségeinek a felét is.

Elek György