— A magyar nyelv napja kapcsán elengedhetetlen arról beszélni, hogy az oktatásban, nevelő folyamatban mire kell figyelni a magyar nyelv kapcsán.
— Széchenyi István sokat idézett gondolata, hogy „nyelvében él a nemzet”, ma is aktuális, sőt, ma időszerű csak igazán, mikor a nemzeti identitásunk megélése és megtartása a lassan szórványba kényszerülő partiumi régiók magyarságaként egyre nehezebbé válik. Nagy felelősség hárul —egyébként mint mindig — az értelmiségi rétegre. Az ő felelősségük elsősorban, hogy a nevelés-oktatás különféle lehetőségei révén elérjék a legfiatalabb generációt is, és megismertessék vele a magyar nyelv és irodalom szépségeit, értékeit, elősegítve ezáltal a nemzeti identitás kialakulását, a nemzeti hovatartozása megélését mind a családban, mind pedig az oktatási intézményekben.

— A szakemberek folyamatosan hangoztatják az anyanyelven történő tanulás fontosságát, ám a szülők egy része úgy véli, hogy ha az ország nyelvén tanul a gyermeke, jobban érvényesül majd. Ön hogyan látja ezt?
— Kiemelten fontosnak tartom az anyanyelvi oktatást, mely — ideális esetben — az óvodától, az elemi és középiskolán keresztül egészen az egyetemi tanulmányokig megvalósulhat. Meghatározó jelentőségű, hogy a gyermek mit hoz otthonról, tehát a szülők maguk mennyire tartják fontosnak, hogy magyar tannyelvű oktatási intézménybe írassák gyerekeiket. Itt újra megragadnám az alkalmat, hogy aláhúzzam azt a tényt, hogy semmivel sem érvényesülnek jobban azok a gyerekek, akiket magyar létükre román iskolába íratnak a szüleik a „jobb érvényesülés” reményében. Ez egy abszolút tévhit, ami sajnos jelen van és terjed, ezért is nagyon fontosnak érzem, hogy szakemberként állást foglaljak ebben a témában többféle fórumon. Sok esetben a szülők belátják, hogy hibáztak, illetve rossz döntést hoztak, mikor például beszédproblémák, a nyelvi fejlettségi szint elmaradása, később pedig tanulási zavarok jelentkeznek. Ekkor keresik fel többnyire a logopédus szakembert. Természetesen ilyenkor is tudunk segíteni, megfelelő célzott terápiás módszerek és eljárások révén.

— Milyen módszerrel lehet segíteni ilyen esetben a szakemberhez forduló gyerekeknek?
— Kisgyermekek számára az élmény és tanulás összekapcsolódik, mikor játékos formában kínáljuk számukra a tevékenységeket. Általuk megismerkedhetnek irodalmunk gyöngyszemeivel: versekkel, mesékkel, prózai alkotásokkal, melyek aztán alakítják személyiségüket. Sikerül egy olyan stabil anyanyelvi struktúrát kialakítanunk, melyre aztán a későbbiekben bátran építhetünk, így idegen nyelveket is könnyebben sajátítanak majd el a gyermekek.

— Az anyanyelvet nem csak gyerekkorban, hanem egész életünk folyamán ápolni kell. Hogyan látja ezt?
— A mindennapok részeként is nagyon fontos lenne az anyanyelvi környezet biztosítása az identitás erősítése és megőrzése szempontjából. És nem azért, mert nem értenénk meg a más nyelven kinn lévő feliratokat, hanem mert nem engedhetjük ki a kezünkből a már megszerzett és nehezen, de biztosított jogainkat, melyekkel élnünk szinte kötelesség lenne, ha meg akarjuk őrizni magyarságunkat. Nem valami ellen, hanem valami mellett kell érvelnünk. Sokszor azonban úgy tapasztalom, hogy még a meglévő jogainkkal sem tudunk vagy akarunk élni. Az ilyen alkalmak például, mint a november 13-a, a magyar nyelv napja, lehetőséget nyújtanak arra, hogy legalább elgondolkodjunk a fent említett jelenségeken, és továbbgondoljuk azokat.

Sógor Beáta