A foglalkozás a jelenleg érvényben levő járványügyi szabályok betartásával zajlott, Csókási-Budaházi Emese logopédus-szakpszichológus vezetésével.
„Jelentősebb idő, kényszerű kihagyás után újraszerveztük a SzÓkiMonDÓka anyanyelvápoló, nyelvművelő és logopédiai foglalkozásunkat gyerekek számára, négy és fél éves kortól VIII. osztályos korig szól ez a foglalkozás. Már elég jelentős múltra tekintünk vissza, 2015–2016 óta rendezem ezeket a foglalkozásokat a Bethlen Gábor Alap támogatásával, a magyar kormány jóvoltából. Fontosnak tartom ezt a tevékenységet, mivel elég rossz állapotban van a magyar mint beszél nyelv Szatmárnémeti szintjén is, köszönhető ez sajnos a vegyes házasságoknak is, ezt nem tudjuk eltitkolni, mivel ilyenkor már a magyar nyelvű iskolába való íratás is gondot jelent. Igyekszünk a magyarságtudat megtartásával a nemzeti identitást erősíteni azáltal is, hogy ápoljuk a nyelvet. Olyan szerzőket válogatok, mint Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Gyurkovics Tibor és minden olyan gyerekeknek szóló irodalmi művet, mely építő jellegű a gyerekeknek ebben a korban, és képes megfogni a gyerekeket. Nemcsak szép, hanem ritmusos is, kedves, és hamar megragad. Ebben a korban nagyon fontos, hogy ilyen szinten tudjuk megfogni a gyerekeket, mert a későbbi olvasásra nevelést is ilyenkor neveljük ki. A nagyobb gyerekek esetében pedig fent kell tartani ezt az érdeklődést, ez szintén nem egyszerű feladat” — magyarázta Csókási-Budaházi Emese.

A pénteki foglalkozás két részre oszlott, volt egy zenés-verses összeállítás, amelynek keretében a szakember igyekezett újítást hozni, hogy érdekesebb legyen, a gyerekek számára megnyerőbb, a második részben pedig játék következett. A foglalkozás első részében váltakoztatták a mondókázást a verssel, a zenével, az énekkel, ami adott egy dinamikát a foglalkozásnak. A tevékenység interaktív formában zajlott, a gyermekek így a kiosztott anyagból a logopédussal együtt tudták mondani a verseket — persze, akik tudtak olvasni —, jobban vele tudtak élni, mint ha csak passzívan hallgatták volna. Az interaktív módszer egy dinamikát adott a foglalkozás első részének, melynek keretében egy-egy olyan verset is értelmeztek, mely a gyerekek számára elérhető, és ezáltal közelebb lehetett vinni őket a vershez. A tevékenységek által bővült a jelen lévő gyerekek szókincse. A második részben pedig játék következett. A szakember több játékkal is készült: volt kirakós, puzzle, festés, rajzolás, gyurmázás, memória, lottó, mind-mind olyan játékok, amelyek vonzzák a gyerekeket. A felajánlott játékok nemcsak a percepciót, hanem a finommotorikát is fejlesztik, több mindenre hatnak, s közben zenei aláfestés volt, a gyerekek Halász Judit egyvelegét hallgathatták.
„A mostani SzÓkiMonDÓka foglalkozás vízkereszt időszakában, a gyertyaszentelés ünnepkörben zajlott, s ez megjelent az asztaldíszben is.
A következő foglalkozásunk február 4-én a farsang jegyében fog zajlani, mivel január 6-tól március 2-ig tart a farsang, így pont a farsang közepén tartjuk a következő tevékenységünket” — tudatta Csókási-Budaházi Emese.

Sógor Beáta