Ez a közmondás szlogenje is lehetne annak a tegnap lezárult projektnek, melynek során mezőgazdasági és erdei zöldhulladék-feldolgozásos brikett-gyártás kezdődött Kismajtényban.

Minden hulladék felhasználható valamire és minden hulladékot lehet hasznosítani — ősöreg igazság, még ha jelen esetben a mezőgazdasági hulladék nem más, mint az egyébként oly sok mindenre alkalmas szalma. Az alternatív energiaforrások folyamatos keresésében élen járó hollandoknak jutott elsőként eszükben, hogy a szalmából, egyéb mezőgazdasági és erdei zöldhulladékból aprítás, darálás, tömörítés folyamatával brikettet állítsanak elő — az ötlet és alkalmazása egyre népszerűbb lett, már csak azért is, mert szinte minimális a környezetszennyező hatása, fűtési értéke jelentősen nagyobb, mint a hagyományos tűzifáé, ráadásul több mint hasznos a kimondottan mezőgazdasági térségekben, mint amilyen Kismajtény is, hiszen a településhez több mint 10 000 hektár, szinte teljességgel gabonaféléket termő földterület tartozik.

A kétéves, határon átnyúló, Majtény és Nyíradony közös tükörprojektje tegnap ért a zárómomentumhoz. Mint az ünnepségen jelen lévő Altfatter Tamás alprefektus kiemelte, a vidéki önkormányzatok „életben maradásának” és fejlődésének egyetlen megoldása az uniós források megpályázása, s az még jobb, ha (akár a határ túloldalán lévő) „testvértelepülést” is találnak egy-egy ilyen pályázathoz. A jelentős létszámú nyíradonyi küldöttséget vezető Kondásné Erdei Mária polgármesternő szintén azt hangsúlyozta, ha nem kezdünk el hangyaszorgalommal fejleszteni, az alternatív lehetőségeket jól és minél kevésbé környezetszennyezően kihasználni, akkor mi leszünk a vesztesek — nem csak zsebünk, a jelentős fűtésszámla miatt, de előbb-utóbb elhasználjuk az összes hagyományos energiaforrásunkat. A Szatmár megyei környezetvédelmi ügynökséget vezető Békéssy Erzsébet különösen értékesnek nevezte a mostani projektet, amely kétszeresen egyedülálló a régióban: a hulladékgazdálkodás terén is, és azért is, mert míg például Erdődön egy magáncég működtet részben hasonló vállalkozást, Majtényban az önkormányzat vállalta fel a munkát és a felelősséget. Mint az David Gheorghe polgármester elmondta, a Majtényt illető 531 850 eurónyi ősszegből nem csak az aprító-tömörítő gépsort, de egy speciális gyűjtőszerkezettel ellátott traktort is vásároltak, a mezőről a szalma, az erdőkből a fahulladék könnyebb összegyűjtésére. Maga a teljesen automatizált aprító-tömörítő gépsor kicsit egy múlt századi cséplőgépre hasonlít, csak kevésbé káros, hiszen 28 szűrőn átszűrve engedi ki a „füstöt” a levegőbe, s míg egyik oldalon elnyeli a szalmabálákat, a másikon 20–25 cm-es hengerekké tömörített brikettként „köpi ki”, 5 tonnányit 8 óra alatt. Ezen hengerek fűtőértéke pedig sokkal nagyobb, mint a fáé — próbaképp a télen ilyen tüzelővel fűtik majd a majtényi iskolát, óvodát és a polgármesteri hivatal épületét, s az sem elképzelhetetlen, hogy hamarosan egyfajta szalmát adok, brikettet kapok csereszerződést kötnek majd a gazdákkal.

Szabó Kinga Mária