Számtalan oka lehet annak, ha a nyári periódusban kellemetlen hasmenéssel kell megküzdenünk. Mitől alakulhat ki, mit ajánlatos ilyenkor enni, inni, mikor kell orvoshoz fordulni?

A nyár kedvez a hasmenéses megbetegedéseknek. A nagy melegben könnyebben szaporodnak az ilyen megbetegedéseket okozó vírusok, baktériumok, gombák. A legtöbb nyári hasmenés a piszkos kéznek, szennyezett élelmiszereknek, legyeknek köszönhető.

Szatmár megyében is sokan küzdenek a nyári periódusban hasmenéses tünetekkel. Dr. Puskás Csaba szatmárnémeti családorvos szerkesztőségünk megkeresésére elmondta, hogy nyaranta valóban sokan keresik fel őt is ezekkel a panaszokkal, de járvány szerencsére idén sem ütötte fel a fejét. Nagyon sokan nem figyelnek oda az ételek állagára, tudniillik úgy a gyümölcsök, mint a tej- és hústermékek is hamarabb romlásnak, erjedésnek indulnak ilyenkor, aminek következtében hamar felmerülhet a probléma. Aggodalomra nincs ok, viszont okozhat kellemetlenségeket az elsősorban nem friss ételeknek, mosatlan kéznek vagy mosatlan, vegyszerezett gyümölcsöknek köszönhető hasmenés.

A családorvos szerint amennyiben napi 15–20 alkalommal történik meg a székletürítés, azonnal forduljon a beteg orvoshoz, illetve ha kevesebbszer is, viszont hasi görcsök, hányás vagy magas láz is előfordul, és egy napnál tovább tartanak a tünetek, szintén fel kell keresni a családorvost.

Tünetek és kezelés

Hasmenésről akkor beszélünk, amikor egy nap alatt háromnál több széklete van, vagy hígabb a megszokottnál, nyálka, vér, genny jelenik meg benne. A legtöbb fertőzéses eredetű hasmenéshez hányás, láz, hasi fájdalom csatlakozik.

E betegségek legnagyobb veszélye a folyadék- és sóvesztés, amit a testtömeg csökkenésével lehet kifejezni. Enyhe esetben, csecsemőkorban 5%, nagyobb gyermekeknél 3% súlyvesztésnél a szomjúság, sápadtság, kevés vizelet a vezető tünet.

A folyadékot sürgősen pótolni kell. Hasmenéses betegségeknél tehát a legfontosabb a folyadék és elektrolit (só) szájon keresztüli pótlása. A veszteség pótlására legalkalmasabb a gyógyszertárban kapható elektrolitoldat, amelynek adagolását meg kell beszélni a gyermek háziorvosával.

A súlycsökkenésből következtetett folyadékveszteséget négy órán belül pótolnunk kell, ami nem könnyű feladat, főleg, ha hányás is társul a hasmenéshez. A gyógyszertári elektrolitoldatot elkészítve jól hűtsük le, és akár kortyonként, akár kanalanként adagoljuk. Amennyiben nem sikerül a veszteséget pótolni, mindenképpen kórházi kezelésre van szükség.

Az anyatejjel táplált csecsemőknél a szoptatás folytatása a legjobb kezelés, de ebben az esetben is szükség lehet elektrolitpótlásra.

Nagyobb gyermekeknél az evést ne erőltessük! Alma, banán, főtt répa adása előnyös, ugyanis ezek a táplálékok nagy duzzadóképességük miatt beszívják a béltartalmat, ezáltal lekötik a betegséget okozó baktériumokat és méreganyagaikat. Bevonják és védik a bél gyulladt nyálkahártyáját, segítik a béltartalom ürülését, a szervezet méregtelenítését. Enyhe hasmenésnél a nagyon éhes gyermek kaphat sós kekszet, zöldséglevest rizzsel.

A második naptól kiegészíthetjük a diétát főtt rizzsel, krumplival, kétszersülttel, savanyított tejtermékekkel (sajt, túró, kefir), főtt csirkehússal. A harmadik naptól gyakorlatilag rendesen ehet a gyerek.