Románia egyik legmisztikusabb vidéke a 36 758 hektáron nyújtózkodó Néra-szurdok — Beusnica Nemzeti Park.

„Ha valaki a Bánság déli vidékeire készül túrázni, ajánlólevél nélkül is a Néra-völgyét keresi ki magának először a térképen. Nem véletlenül, hiszen itt viszonylag kis területen, rendkívül változatos, turista-szemet ingerlő, lelket melengető látványban lehet része, a természeti kincseket méltóképpen megbecsülőknek. Olyan védett terület ez, melyet leginkább a távolság, a rossz közlekedési viszonyok és a turisztikai bázisok hiánya óv meg a tömegturizmustól és annak megannyi romboló hatásától” — írja Illés Mihály.

Az Aninai-hegység nyugati részén található 1865,6 hektáron a park védetté nyilvánított területe. Meredek mészkőszirtek, víznyelők, szakadékok és vízesések otthona. A bejárattól árnyas erdei úton sétálva úgy 3 kilométer távolságra, a jobb oldalon találtunk rá a Vaiaga-vízesésre (Cascada La Văioaga). Egy alig látható fatábla jelzi csak, így nem csoda, hogy a kirándulók gyakran figyelmen kívül hagyják. Szinte őserdei környezetben fekszik, borostyánkoszorúkkal és cserjékkel körülvéve. A vízesés a Bég patak lépcsőin zúdul alá egy keskeny és sűrű függönyben. Ahogy a sodrás elcsitul, tökéletes tükörképet alkot a felszín, melyben a vízesés nemcsak önmagát, de a környező növényvilágot is visszatükrözi, átszínezve a víz felszínét.

Folytattuk utunkat a Bég szeme-tó felé, fölöttünk a lombok összehajoltak, míg lábunk előtt sok színes virág ontotta illatát. A völgyben többször is láthatunk apróbb zuhatagokat, melyek fátyolszerűen szóródnak szét a mészkőtömbök tetején. Az erdő közepén találtunk rá a kb. 20 méter átmérőjű, lenyűgöző türkizkék víztükörrel rendelkező tóra. A Bég szeme-sóstavat (Ochiul Beului) egy állandó hőmérsékletű karsztforrás táplálja, így vize télen sem fagy be. A tó keletkezéséhez legenda fűződik. Még a török uralom idején a környéket uraló Bég fia meglátott egy szép pásztorleányt, aki a nyáját legeltette. Azonnal szerelmes lett belé. Az apa nem nézte ezt jó szemmel, és elrendelte a lány megölését. A szerelmes fiú a lány védelmére kelt, és a harcban egyik szemét vesztette. A tóban a fiú könnyes szeme ragyog vissza, ahogy siratja megölt szerelmét.

A tavon fatörzsből palló vezet át, melyről az az érzésünk, mintha a Bég fiának szemébe néztünk volna. Megkerülve felemelkedtünk a gerincen, amelyik elválasztja a Beusnica folyót a Bég szeme-tótól. Az első szakasz kicsit meredek, de alig félórás séta után megérkeztünk a Beusnica-vízeséshez (Cascada Beuşniţa). Igazából nem is egy vízesésről van szó, hanem több egymást követőről, melyek összefonódva érik el a 15 méterig terjedő magasságot. A felső vízesés a tótól 1,7 kilométerre található, itt véget ér az ösvény is.

A meszes kérgek időszakosan épülnek egymásra, ezért mohák, algák, moszatok telepednek meg rajta, amelyekre aztán ismét egy meszes réteg rakódik le, így alakítva a felszínt és a rajta cikázó vízsugarakat. A vízesés különlegessége, hogy egy komplex, élő szervezet. Évről évre a mészkő mohával befont formái növekednek, újabb friss hajtásokat hoznak létre. Látogatásunkkor a felső kéreg teljesen száraz volt, elmaradt az esőzéskor tapasztalt fátyolos zuhatag. De a különleges alakzatokhoz közelebb hajolva hallani lehetett, ahogyan a mélyben csörgedezik a patak. A legenda szerint a megölt lány menyasszonyi ruhája terül szét a vízesésben. „Rég volt, ma is él az ős legenda. Szerelmüket az ég nem akarta. Az egykor vágyott hófehér fátyol, zuhatagként omlik hegy gyomrából.” (Szücs Helena)

Az Aninai-hegység és az Almás-hegységek között kanyargó völgyben terpeszkedik el a Ménesi-víztározó vagy Minis-tó (Gura Golumbului). Felszíne visszatükrözi a környező növényzet üde zöld színeit, miközben a felhők fodrai megfürödnek benne. A Ménes patakot a Bigér-vízesés táplálja. A forrás egy sziklából tör elő 50 méter magasságból, majd átszeli a barlangot, és 200 méter múlva megalkotva a Bigér-vízesést a folyóba ömlik. Románia legszebb vízeséseként tartják számon 2013 óta, különleges formája miatt. Miszticizmusát csak fokozza, hogy a 45 fokos szélességi körön helyezkedik el, félútnyi távolságra Anina és Bozovici települések között. A vízesés mindössze 8 méteres zuhataga sok kis vízsugárban folyik alá a zöld mohás sziklán, csodaszép függönyt alkotva.

A vízeséshez is legenda fűződik. Egy parasztcsaládnak nem volt gyermeke. De egy boszorkány megjelent a nő álmában, és megjövendölte neki, hogy ha iszik a vízesés vizéből, gyermeke fog születni. Elmondja azt is, hogy amennyiben ez a gyermek leány lesz, még fiatalon meghal. A nőt nem érdekelte a boszorkány ijesztgetése, és ivott a vízből. Leánya született, aki felcseperedve beleszeretett egy Bigér nevű ifjúba. Az apa, hogy megmentse gyermekét az átoktól, bezárta a barlangba. De a lány olyan kétségbeesetten sírt, hogy a boszorkány megsajnálta, és hajából vízesést varázsolt, ezen peregtek le a fájdalommal teli könnyei. Bigér ki akarta szabadítani a leányt, de vízbe fulladt. Ennek hallatára a leány szíve is megszakadt. Szerelmük így lett halhatatlanná, s így vált a vízesés a szerelem megpecsételésének szimbólumává.

Sajnos idén, június 7-én este a vízesés nem bírta tovább megtartani a mohás zuhatagot, és leszakadt a kőtömbje. Viszont ez nem jelenti a vízesés megsemmisülését, mert a mészkő folyamatos lerakódásának köszönhetően — igaz, hosszú évek múltán — régi szépségében tündökölhet majd. A Néra-szurdok — Beusnica Nemzeti Park számtalan természeti csodának ad otthont. Bármelyik ösvényen indulnánk el, mesébe illő, vadregényes táj fogad. Egyszerre elevenedik meg a történelem s a legendás múlt. Kortól függetlenül minden kirándulónak csak ajánlani tudjuk.

Habarics Ilona