Március utolsó vasárnapján, azaz ma hajnalban 3 órakor 4 órára, egy órával előre kellett állítani az órákat, ezzel elkezdődik a nyári időszámítás, ami október utolsó vasárnapjáig tart, vagyis idén október 27-én majd újra vissza kell állítanunk az óráinkat. Kezdetben csupán azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet vele megtakarítani, az egy órával hosszabb természetes világítás azonban előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, strandolnak, hétvégi telkükön, családi házuk kertjében dolgoznak. Sokak számára azonban az óraátállítás akár több napig tartó kellemetlen közérzettel, fejfájással, figyelmetlenséggel, csökkent koncentrálóképességgel jár, mivel az ember belső, biológiai óráját nem lehet egy pillanat alatt átállítani.

Az átállás a kimutatások szerint 1-4 százalékos megtakarítást jelent az energiafogyasztásban. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak - jellemzően reggel 7 és este 10 óra között - minél inkább közelítsen a természetes nappali világosság idejéhez.

Elsőként az Egyesült Államokban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Románia is átvettet. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna 2011-ben megszüntette az óraátállításokat.

A nyári-téli időszámítást jelenleg kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.