Az egyik speciális adónemben érintett szatmárnémetiek véleményét kérte ki tegnap közmeghallgatást szervezve a városvezetés. Hetedelni kellene a drágulást hozó adóértékszorzót.

Az adószedők megtartanák jelenlegi 1,5 százalékos szintjén, a városvezetés 0,7 százalékra látja jónak csökkenteni, az adófizetők viszont 0,2 százalékra szeretnék mérsékelni azt a szorzót, amelyik óriási adóemeléseket hozott ettől az évtől Szatmárnémetiben. Nyolcezer érintett lehet az ügyben, akik egy tavalyi döntés értelmében azért, mert cég működik az ingatlanukban, több adót kell hogy fizessenek, de csak két és fél ezer magánszemély az, akit ténylegesen is érint a drágítás, a fennmaradó hányad nem tett le a céges felhasználásra vonatkozó bevallást.

A főleg egyéni vállalkozókat, szellemi foglalkozásúakat vagy egy-két főt foglalkoztató családi vállalkozókat érintő döntés miatt pár száz lejről néhány ezer lejre nőttek az adók a városban, volt, amelyik esetében olyan mértékben, hogy az adókülönbözetet a vállalkozás már nem tudta kitermelni. A tegnapi közmeghallgatáson résztvevők nemcsak a szorzó 0,2 vagy 0,3 százalékosra való csökkentését kérték, hanem azt is, hogy az egyszerűbb megoldást jelentő adóemelés helyett inkább a már kiszabottak behajtásának hatékonyságával foglalkozzon a város. Hiányolták egy használható és valós adatokat mutató, a városlakók érdekeit is szem előtt tartó felmérés meglétét, illetve hibásnak tartották azt a hozzáállást, hogy adóemelés előzi meg a beruházást, sokkal inkább előbb felmutatni kellene valamilyen, a közérdeket szolgáló megvalósítást, és csak utána szipolyozni a közösséget.

Amennyiben ezt a szorzót a jelenleg érvényben lévő 1,5 százalékról 0,2 százalékosra csökkentenék, a szatmárnémeti ingatlantulajdonosok szerint akkor is sok lenne. A vitatott adóemelés lényege, hogy az új adótörvénykönyv értelmében a 0,2 százalékos alsó és az 1,3 százalékos felső határ közötti arányban kell emelni azoknak a magánkézben lévő ingatlanoknak vagy ingatlanrészeknek az adó kiszámításakor figyelembe vett értékét, amelyeket kereskedelmi céllal használnak. Ilyen, az ingatlan adóját megnövelő értékszorzót csak a céges tulajdonban lévő ingatlanok esetében alkalmaztak 2016 előtt a helyi adóhivatalok, ezt csak ettől az évtől módosították úgy, hogy nem az számít, mi a tulajdonos jogállása, hanem az, hogy lakhatási vagy kereskedelmi célra van az adóköteles építmény használva. Nyolcezer tulajdonost érintett Szatmárnémetiben ez a módosítás, és egy év alatt egymillió lejjel nagyobb bevételt termelt a városnak.

A felháborodást az okozta és a csütörtöki közmeghallgatás témájául szolgáló csökkentési tervezet elkészítését az tette indokolttá, hogy az érintettek sokallják a választható legmagasabb mértékű adóérték-emelés okozta többletadót és keveslik, hogy ezt csak 0,7 százalékig látja csökkenthetőnek a városvezetés. És nem elég, hogy a választható legmagasabb értékű szorzó lett alkalmazva a megyeszékhelyen, de erre még rászámoltak további 16 százalékos „igazítást”, 1,5 százalékosra duzzasztva azt. Kisvállalkozók, nagyvállalkozók, fogorvosok, szabad foglalkozásúak, tervezőmérnökök és ügyvédek is jelen voltak a tegnapi közmeghallgatáson, szerintük a szorzó 0,2 vagy 0,3 százalékosra csökkentése jelentene elviselhető terheket.

Az adóérték 0,2 százalékos szorzóval való sújtása is duplájára emeli a kereskedelmi célra használt, magántulajdonban lévő ingatlan adóját, jelentette ki Adelin Ghiarfaş, ezért lenne túlzó még a 0,7%-on való megtartása is, hiszen az gyakorlatilag hétszerezné a 2015-ös adószintet, és adók szempontjából még mindig a régió legdrágább városa maradna Szatmárnémeti. Példát Adrian Cozma ügyvéd hozott fel, aki szerint míg 2015-ben 750 lej adót fizetett ügyvédi irodája után, addig ebben az évben már 3000 lej volt a befizetni valója. Visszatérő kérdés volt, hogy mit kapnak az emberek azért, hogy sokkal több adót fizetnek, mint korábban, illetve hogy visszaveti és nem elősegíti egy város gazdasági fejlődését az adóemelés. Cozma azt javasolta, hogy az értékszorzó legyen 0,3 százalékos, és azt akkor emeljék egy-egy százalékkal, ha megvalósulnak olyan komolyabb beruházások, mint egy parkolóház, egy híd vagy egy elkerülőút.

Baranyai Zoltán vállalkozó azért tartja igazságtalannak a magánszemély által tulajdonolt épület után céges viszonyok között számolt adót, mert míg utóbbi profitadóból leírható költségként kezelheti az ingatlanadót, addig a fizetésből élő magánszemély nem. Továbbá, folytatta Baranyai, a magánszemélyek egy már megadózott fizetésből vásárolták az ingatlant és ugyanazért a tulajdonért duplán adóztatni jogtalan dolog, ezért nem lehet ebből a szempontból sem egy kalap alá venni a jogi személyt és a magánembert.

A közmeghallgatáson jelen volt Iosif Drimuş, a városi adóhivatal vezetője is, aki azzal védte a mundér becsületét, hogy amikor elfogadták az adótörvény alkalmazásáról szóló törvényt — adatok híján —, még senkinek fogalma sem volt arról, hogy milyen gyakorlati következményei lesznek az adóérték-emelésnek. Idén derült ki például az, hogy nyolcezer entitás érintett a másfél százalékos emelés ügyében, és év közepére lett világos, hogy ezek nagy többségének esze ágában sincs nagyobb adót fizetni, s csak alig több mint egynegyedük jelentette be, hogy kereskedelmi tevékenységet folytat. Az adóhivatalnak állítólag öt évébe telne a bevallást elmulasztók mindegyikét felkeresni, megbírságolni és a valós állapotokat felmérni.

A közmeghallgatáson elhangzottakat már a következő napokban az ügyben döntést hozni hivatott városi tanács szakbizottságai elé viszik, a polgármester még ebben a hónapban a testület elé vinné az arról szóló kérdést, hogy az idei évben érvényben lévőhöz képest milyen mértékűre csökkentsék a vegyes felhasználású ingatlanok adóértékét sújtó szorzót. Ennek teljes eltörlésére az adótörvénykönyv nem ad lehetőséget.

Princz Csaba