A megyében egy év alatt hattal nőtt a HIV/AIDS-betegek száma. 2014 első félévében 21 kedvezményezett volt, jelenleg pedig 27 HIV-fertőzött részesül étkezési hozzájárulásban, számolt be az AJPS.

Szatmár megyében is folyamatosan növekszik a HIV-fertőzött személyek száma. 2012-ben 12 beteget tartottak nyilván, 2013-ban 18-at, míg 2014 első félévében 21-re, mostanra pedig 27-re nőtt a számuk. A Szatmár Megyei Szociális Kifizetések Ügynökségének (AJPS) osztályvezetője, Tivadar Emese Ildikó a legutóbbi prefektusi kollégiumi ülésen beszámolt arról, hogy egy év alatt hattal nőtt azon HIV-fertőzött személyek száma megyénkben, akik havi étkezési hozzájárulásban részesülnek. Tavaly az első félévben irányukba 47 922 lejt, míg az idei első félévben 62 053 lejt fizetett ki az AJPS. Az osztályvezető elmondta, hogy a 2002/548 törvény és a 2008/429-es kormányrendelet alapján a HIV-fertőzött gyerekek napi 11 lejes, míg a felnőttek 13 lejes étkezési hozzájárulásban részesülnek. A HIV-fertőzött személyek nemcsak étkezési hozzájárulást kapnak, hanem a Szatmár Megyei Sürgősségi Kórház fertőző betegségek osztályán kezelésben is részesülnek egy országos kampány keretében. Az AIDS-szűrővizsgálat a terhes nőknek kötelező, de csak az érintett személyek beleegyezésével végezhető el. A kismamák tesztelése közvetlenül a szülés után történik. Az egészségügyi szakemberek elmondása szerint ez a vizsgálat azért fontos, hogy a csecsemő esetleges fertőzöttségét is megállapíthassák, hiszen a beteg anyától a gyermeke is „megörökli” a betegséget.

Nem gyógyítható betegség

A HIV/AIDS elleni egyetlen hatásos fegyver a fertőzés megelőzése. Ennek érdekében szükséges a tájékoztatás a terjedés módjával kapcsolatban, valamint a felelősségtudatos életmód, az éberség. A HIV-beteg hosszú ideig (2–10 év) tünetmentes, általában véletlenszerűen fedezik fel csak a kórt, de a fertőzött ember már az első pillanattól tovább terjeszti a vírust anélkül, hogy tudatában lenne a veszélynek. Az AIDS szerzett immunhiányos szindrómaként manifesztálódik: mivel az immunrendszer tönkremegy, a páciensnek nincs mivel harcolnia a különböző kórokozók ellen, melyek előbb-utóbb megölik. A fertőzött személynél a HIV-vírus megtalálható a testnedvekben (vér, ondó, hüvelyváladék, anyatej stb.), ezek által terjed. A betegség nem kapható el sem a fertőzött személy, sem annak használati tárgyainak megérintése által, sem közös úszómedence- vagy WC-használattal, sem rovarcsípés révén. Ezek ismeretében tudjuk, hogyan védekezzünk anélkül, hogy a HIV-fertőzött személyeket hátrányosan megkülönböztetnénk. Nekik is joguk van az adataik bizalmas kezeléséhez és az orvosi ellátáshoz — ugyanakkor nekik is erkölcsi kötelességük, hogy felelősségteljesen járjanak el, hogy megtegyenek mindent azért, hogy ne terjesszék a fertőzést.

Sógor Beáta