Novák Katalin volt családokért felelős tárca nélküli minisztert választotta meg az Országgyűlés csütörtökön Magyarország köztársasági elnökévé, a Fidesz és a KDNP jelöltje 137 voksot kapott. Az ellenzéki frakciók által indított Róna Péter közgazdászra eközben 51 képviselő szavazott
Az Országgyűlés titkos szavazással döntött az új államfő személyéről, a voks eredményességéhez kétharmados többségre volt szükség a 199 fős parlamentben. Az eredményhirdetésen nem vettek részt az ellenzéki frakciók. Az öt évre megválasztott köztársasági elnök letette az ünnepélyes esküt a megválasztásáról szóló házelnöki bejelentés után, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók előtt. 

Novák Katalin május 10-én lép hivatalba, ő lesz a hatodik köztársasági elnök a rendszerváltás után. A voksolás előtt a jelölteknek 15–15 perc állt a rendelkezésükre, hogy ismertessék programjukat. Novák Katalin felszólalásában fundamentumként jelölte meg az alaptörvényt köztársasági elnökké választása esetén. Kijelentette: az alaptörvényt betartja és betartatja, nem az alkotmányos rend lebontásán, hanem annak őreként annak fenntartásán fog munkálkodni. Azt mondta, felkészült az előtte álló, embert próbáló feladatra. Neki minden magyart képviselnie kell — rögzítette. Úgy fogalmazott, hogy amíg az országnak van szabad akarata, nem tudják leigázni, ez a szuverenitása alapja, annak bölcsője pedig a család. Szuverenitásról nemzeti vonatkozásban soha nem lesz hajlandó lemondani — hangsúlyozta. Novák Katalin védhetetlennek és megmagyarázhatatlannak nevezte az Oroszország által indított háborút. A magyarok békét akarnak, mi, nők nem a háborút, hanem a békét akarjuk megnyerni, mert békében lehet gyarapodni, építkezni, tervezni, egymásra mosolyogni — mondta. 

Róna Péter nemzeti megbékélést szorgalmazott az Országgyűlés előtt elmondott beszédében. Az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül. A politikus az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, „ezzel kecskére bízza a káposztát”, és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok a nyugathoz kívánunk tartozni. Róna Péter arra is rámutatott, hogy anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk. Miért kellene mindezt kidobni egy orosz diktátor barátságáért? — tette fel a kérdést. Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat! — zárta szavait.

Az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. Az államfőt az Országgyűlés öt évre választja, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani, az államfő többek között törvényt kezdeményezhet, kitűzi a választások napját, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, a választási eredmény után javaslatot tesz az Országgyűlésnek a miniszterelnök személyére, valamint feloszlathatja a parlamentet. Az államfő a képviselők által elfogadott törvényeket az Alaptörvénnyel való összhangjuk vizsgálatára elküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti a parlamentnek. MTI