Bár kétségkívül a nagymajtényi földgázfúrótorony-tűz volt a szatmári lánglovagok legnagyobb 2017-es bevetése, emellett még 8111 mentési-oltási akciót hajtottak végre tavaly.

„Felügyelőségünk legfőbb célkitűzése 2017-ben sem volt más, mint az előző években: az emberi életek mentése, a lakosság biztonságának garantálása és a segítségnyújtás. Ám az előző évekhez képest nagyobb kihívással kellett szembenéznünk, ugyanis míg a riasztások száma jelentősen megnőtt, tűzoltó kollégáink száma jelentősen csökkent” — summázta Nicolae Dima tűzoltóparancsnok tegnap a Szatmár megyei Szamos Katasztrófavédelmi Felügyelőség évértékelőjén, amelynek rendhagyó módon az Északi Színház terme adott otthont, díszvendége pedig az Országos Katasztrófavédelmi Főfelügyelőséget vezető Daniel Dragne volt.

Mint az összesítésből kiderült, tavaly 8111 alkalommal (369 esettel többször, mint 2016-ban), átlagosan napi 22-szer riasztották és/vagy kérték segítségüket a szatmáriak. A legtöbbször, 246 esetben lakásokban, épületekben és melléképületekben keletkezett tüzet kellett oltaniuk (ez egyébként 6,69%-kal több tűzesetet jelent, mint amennyi 2016-ban volt), 77 esetben pedig a meggyulladt növényzetet (a bozót- és tarlótüzek száma is jelentősen, 35,7%-kal ugrott meg 2016-hoz képest) — ám nem mindig csak tűzzel kapcsolatos vészhelyzetekhez riasztották őket, ugyanis 69 esetben ár- vagy belvíz, földcsuszamlások, szélsőséges időjárási viszonyok miatt kellett menteniük, valamint lakásokban, felvonókban és magasban rekedt személyeket kiszabadítaniuk. A kiküldött egységek 142 esetben fordultak útközben vissza, mert menet közben kiderült, hogy már nincs szükség a közbelépésükre, 262 alkalommal pedig úgy értek ki a riasztások helyszínére, hogy végül nem volt szükség a beavatkozásukra, 26-szor pedig hamisan riasztották őket — a hamis riasztások száma egyébként alig csökkent 2016-hoz viszonyítva, amikor 30 esetben jelentettek vészhelyzetet, pusztán szórakozásból. A tűzesetek legtöbbjét (56) még mindig a hibás elektromos rendszerek és vezetékek, a kikotoratlan, rossz állapotban lévő kémények (43), a felelőtlenül eldobott cigaretták (30), valamint a nyílt láng és annak nem megfelelő használata (19) okozta, hét esetben bekapcsolva felejtett háztartási gépek és a tűzhelyen felejtett étel/olaj, két alkalommal pedig villámcsapás okozott tüzet — emellett ugrásszerűen megnőtt a szándékos gyújtogatások száma is (32).

Területi egységekre lebontva a szatmárnémeti lánglovagokat 4619 alkalommal riasztották, a nagykárolyiakat 1802-szer, az avasfelsőfaluiakat pedig 1673-szor. A hivatásosok mellett alaposan kivették a részüket a munkából-mentésből az önkéntes tűzoltóegységek is, amelyek 111 bevetésen (tűzesetek, árvíz, szélsőséges időjárás miatti katasztrófahelyzet) vettek részt önállóan, illetve a hivatásosokkal közösen. Ám a legrelevánsabb számsor, amely ismételten igazolja a lakosság töretlen és maximális bizalmát a lánglovagok iránt: a bevetések során 39 ember életét, több mint 64 millió lejnyi javakat és 8 állatot mentettek meg.

Nem csak 2017, de megalakulásuk óta a legnagyobb szakmai kihívásnak a december 18-án kora hajnalban kitört nagymajtényi földgázfúrótorony-tűz volt, a húsznapos komplex oltási-mentési akcióban 214 szatmári lánglovag teljesített folyamatos szolgálatot a hat megyéből érkezett társaikkal közösen. „Valódi csapatmunka volt, vállvetve dolgoztak, dolgoztunk egymás mellett, többek között országos premiernek is számító vízvezetékrendszert kiépítve, függetlenül attól, melyik tűzoltóegységből érkeztek a kollégák. Büszke vagyok önökre!” — hangsúlyozta Dragne, aki személyesen irányította és aktívan részt vett az akcióban. A lánglovagok egész éves munkáját és folyamatos készenlétben levésüket köszönte meg Szatmárnémeti lakossága nevében is Kereskényi Gábor polgármester, Darius Filip kormánymegbízott pedig elismerő oklevelet nyújtott át a parancsnokság vezetőjének, aki azt kívánta önmaguk s egyben a megye lakossága számára: 2018-ban minél kevesebb riasztásuk legyen.

Szabó Kinga Mária