Tavaly már részlegesen helyreállt a romániai határátkelők forgalma, 36,1 millió utazó lépett ki vagy be az országba, s ez a szám 27%-kal magasabb, mint 2020-ban, amikor a szigorú járványügyi korlátozások következtében szinte alig volt mozgás a határátkelőknél. A határrendészet 2021-es mérlege szerint jelentősen (62%-kal) megnőtt a forgalom a Moldovai Köztársasággal közös határszakaszon, illetve a repülőtéri határátkelőknél (55%-kal) — míg a Magyarországgal közös határszakasz átkelőinek forgalma a teljes forgalom 60 százalékát tette ki.

Az összesítésből az is kiderül, hogy tavaly 11,9 millió járművet jegyeztek az átkelőknél, ez 15 százalékkal több az egy évvel korábban regisztrált 10,3 milliónál, és e tekintetben is a román-magyar határszakasz bizonyult a legforgalmasabbnak, hiszen ezeknél az átkelőknél jegyezték a teljes járműforgalom 47,3 százalékát, ugyanakkor a Moldovai Köztársasággal közös határszakaszon volt megfigyelhető a legjelentősebb, mintegy 60 százalékos növekedés.

Nem mellékesen tavaly 18 542 törvényszegést észleltek a határőrök, ezek közül 11 071 bűncselekménynek, 7471 pedig kihágásnak minősült. A bűncselekmények nagy része (4820 eset) illegális határátlépés vagy határátlépési kísérlet volt, 1621 esetben hamisítás és hamisított okirat tudatos felhasználása, 900 esetben különféle gazdasági bűncselekmény, többek között árucsempészet miatt indult kivizsgálás. A legtöbb bűncselekmény a Magyarországgal közös határszakaszon történt, ezek tették ki az országhatárnál jegyzett bűntettek 27 százalékát. Tavaly összesen 11 232 külföldi állampolgártól tagadták meg az országba való belépést, mert nem tettek eleget a belépési feltételeknek, a legtöbb esetben nem tudták dokumentumokkal igazolni itt tartózkodásuk célját és feltételeit, illetve nem volt érvényes vízumuk vagy tartózkodási engedélyük.

Jelentősen nőtt a migránsforgalom is

Persze a határok forgalomnövekedése nem csak a törvényesen utazókra értendő: a határrendészek 15 390 olyan személyt tartóztattak fel, akik megpróbáltak illegálisan átkelni a határon, zöldhatáron, s közülük 9053-at a belépési, 6337-et pedig a kilépő oldalon állítottak meg. A Romániába törvénytelenül bejutni próbáló határsértők száma 35 százalékkal, az országból (legtöbbször Magyarországon keresztül) illegálisan továbbjutni próbálók száma pedig 61 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, és 2020-hoz viszonyítva 45 százalékkal nőtt az illegális határátlépéssel próbálkozó személyek száma.
A határrendészet szerint valójában több mint nyolcszor annyian próbáltak Szerbia felől illegálisan bejutni Romániába, mint ahány bevándorlót már román területen fogtak el: tavaly a szerb hatóságokkal együttműködve 75 624 határsértő átjutását akadályozták meg.
Az évértékelőből kiderül az is, hogy a román területen elfogott határsértőket 2289 csoportba szervezve, több mint 600 román vagy külföldi embercsempész próbálta átszöktetni a határon. Ami a módszereket illeti: továbbra is a zöldhatáron próbálkoznak a legtöbben (9214), de látványosan megugrott — az előző évi adatokhoz viszonyítva több mint háromszorosára, 5040-re emelkedett — a gépjárművekben elbújt határsértők száma, és csaknem megduplázódott (432) azoké, akik hamis okmányokkal próbáltak ki- vagy bejutni, s „újdonságként” a folyami határszakaszon is megjelentek az illegális átkelők: 704 határsértő a Dunán csónakkal átkelve próbált törvénytelenül bejutni Romániába.
Tavaly 60%-kal több, 5907 határsértő kért menedékjogot Romániában — őket az idegenrendészeti hivatal (IGI) veszi nyilvántartásba, és kérelmük elbírálásáig szabadon mozoghatnak az ország területén, ami egyben azt is jelenti, hogy sokan közülük a magyar határnál próbálkoznak továbbjutni Nyugat-Európába.

A szatmári zöldhatár is vonzó

Javában zajlik az európai és a balkáni migrációs útvonalak változása, a szerb-román-magyar hármas határ térségében, Temesvár környékén egyre nehezebb átcsempészni az élő „árut” a schengeni övezetbe — jól érzékelhető ez abból is, hogy a csempészek egyre fennebb próbálkoznak a román-magyar határszakaszon, s vannak bizonyos időszakok, amikor naponta-kétnaponta buknak le kisebb vagy nagyobb létszámú migránscsoportok a szatmári zöldhatáron is, ugyanakkor a csempészek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy ez az éveken-évtizeden át használt, jól bevált és biztos útvonal hamarosan teljesen járhatatlan lesz — ezért új útvonalakat keresnek, például Ukrajnán keresztül. Teszik ezt annál is inkább, mert tudják: a határszakasz ellenőrzése fizikailag nem olyan könnyű feladat a természeti képződmények miatt, mint például a Bánságban, s tavaly sokkal több határsértő bukott le a román-ukrán zöldhatár Szatmár megyei szakaszán, mint egy évvel korábban. Igaz, legtöbbjüket azzal eresztik szélnek a borsos fejpénzt (átlagosan 300–600 euró közötti összeget) zsebre vágó lélekkufárok még az ukrán oldalon, hogy Románia és Szatmár megye területére lépve már úti céljuk végén, Nyugaton vannak — a helyismeret nélkül az avasi falvak környékén vagy falvakban járkáló migránsok aztán hamar le is buknak.

Szatmárban a határrendészek tavaly 512 illegális határátlépőt (bő százzal többet, mint egy évvel korábban) vagy határátlépést megkísérelni tervezőt fogtak el az 1588 egyéni, valamint más hatóságokkal közös akcióik alkalmával, és 15 lélekkufárt (hét román, két francia, két magyar, egy holland, egy palesztin, egy török és egy német állampolgárt) vettek őrizetbe — de az elmúlt évekhez viszonyítva nem csak a lebukott embercsempészek száma négyszereződött meg, hanem változott és változik az illegális határátlépés formája is, ugyanis ritkábban vágnak neki a zöldhatárnak az egy-két fős csapatok, s egyre gyakrabban a nagyobb, öt-tíz fősek vagy annál is népesebbek.

Raktérben, járműkonvojban, dróttekercsekben

A legnagyobb létszámú, 38 fős csoportot tavaly február elején, egy haszonjármű rakterében „elrejtve” akarták átjuttatni a zöldhatáron Szamosdaránál: a zöldhatártól mindössze egy kilométerre vették észre a határrendészek azt a lengyel rendszámú haszonjárművet, amelyet egy 19 éves bukaresti fiatal vezetett, s mögötte a bukaresti rendszámú Skoda személygépkocsit, amelyet egy 46 éves, szintén bukaresti illetőségű férfi vezetett, utasa pedig egy 39 éves teleormani illető volt, és semmi keresnivalójuk nem volt az adott területen.
A haszonjármű átvizsgálásakor pillanatok alatt nyilvánvalóvá vált, hogy raktere nem a klasszikus értelemben vett árut, hanem 38 menekültet rejt — a határrendészet székhelyén aztán kiderült, hogy a csoport tagjai szíriai és iraki állampolgárok, köztük hét nő és három (12, 16 és 17 éves) kiskorú, akik elmondásuk szerint Nyugat-Európába akartak eljutni, viszont nem rendelkeztek olyan úti okmányokkal, amelyek ezt törvényesen lehetővé tették volna számukra, így a három román férfitól kértek határátkelési segítséget, amire azok (borsos összegek fejében) rá is álltak.
Nem sokkal később, március elején a határrendészet járőregysége Nagypeleske területén, a zöldhatártól mindössze 50 méterre intette le azt a három, román állampolgárok által vezetett autóból álló konvojt, amelynek jelenlétét semmi nem igazolta az adott helyszínen abban az órában. A három járműben összesen 11, 15–30 év közötti afganisztáni állampolgár utazott, akik Romániától menedékjogot kértek ugyan, de nem akartak sokáig itt időzni, hanem Németországba szerettek volna eljutni.

Míg a déli határszakaszon a dunai csónakos embercsempészet minősült újdonságnak, a petei határátkelőnél a dróttekercses: június derekán jelentkezett az országból való kilépésre egy moldáv kamion, amely a fuvarlevél szerint hatalmas dróttekercseket szállított Csehországba — no meg egy kis csempészárut: a tekercsek belsejében ugyanis hét, 17 és 40 év közötti, afgán és iráni állampolgár bújt meg. A négy nő és három férfi már igényelte ugyan a romániai menekültstátuszt, de nem akartak itt maradni, hanem Nyugat-Európába szerettek volna eljutni. Egybehangzó elmondásuk szerint a kamion 36 éves, moldáv sofőrje nem tudott arról, hogy ők „betörtek” a raktérbe, és elrejtőztek a szállítmányban, ám a hatóságok eléggé kétkedve fogadták ezt az állítást.

Szabó Kinga Mária