Komoly javításra, újraszámításra szorulna az ágazatban használt fejkvótarendszer. Ellenkező esetben továbbra is marad az alulfinanszírozottság, ami az oktatás minőségének rovására megy.

Az idei esztendőben 13,5 százalékkal emelték a béralapra szánható fejkvóta összegét, a különböző szolgáltatásokra fordítható összeg pedig alig 4,5 százalékkal nőtt. Az Országos Oktatásfinanszírozási Tanács közlése alapján egy gyermek után évi 6111 lej 2020-ban a bérezésre fordítható kvóta, míg a más kiadásokra fordítható összeg évi 387 lej. Az Országos Diáktanács és a Szülők szövetsége is közleményben fejezte ki elégedetlenségét, mert szerintük továbbra is alulfinanszírozott marad a rendszer, így nem is lehet minőségi oktatásban reménykedni. Éppen ezért nem csoda, ha a tanintézmények — illegálisan — osztálypénzt, iskolapénzt gyűjtenek.

Szerintük — és ezt vallja Kallós Zoltán Szatmár megyei helyettes főtanfelügyelő is — az Oktatási Minisztériumnak újra fel kellene mérnie, át kellene számítania a fejkvótarendszert ahhoz, hogy csökkenhessen a folyamatos alulfinanszírozás.

„Iskolafüggő, hogy mely tanintézmények férnek bele a fejkvótarendszer nyújtotta keretbe. Ahol kevés a gyerek, ott nehezen gazdálkodnak, de sokszor a nagy diáklétszámmal működő iskolákban is gondok vannak” — magyarázta érdeklődésünkre a helyettes főtanfelügyelő. Mint megtudtuk, Szatmár megyében tíz olyan oktatási intézmény van, amelyiknek elegendő a fejkvóta biztosította büdzsé, ugyanakkor van néhány olyan tanintézmény, amelyik 97–98 százalékosan belefér. A nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Líceumban például fedezi a költségeket a fejkvóta, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium vagy a Túrterebesi Általános Iskola közel áll hozzá, de a Mihai Eminescu Főgimnáziumban például folyamatosan gondok vannak. Magyarcsaholyban és Komorzánban pedig csoda, hogy működik még tanintézmény: ezeken a településeken a fejkvóta a működésük alig 50–55 százalékát fedezi.

„A fejkvóta többek között nem veszi figyelembe a pedagógusok végzettségét. Ahol sok a jól képzett, minden fokozati vizsgával rendelkező tanerő, ott jóval magasabbak a bérek is. Ezért nem tud például a Mihai Eminescu Főgimnázium beleférni a fejkvótába, annak ellenére sem, hogy magas a diáklétszám. A vidéki iskolákban, kevés diákkal szintén nagyon nehéz biztosítani a fejkvótarendszerben a pedagógusok bérét” — magyarázta Kallós.

Meg kell találni a módját annak, hogy az állam igazán hatékonyan támogathassa az oktatási rendszert, mert ha ez nem történik meg, a pénzhiány továbbra is rá fogja nyomni a bélyegét az iskolák működésére, melyek tanévről tanévre átlépik majd a fejkvóta keretét. A fejkvótába sok szempontot be kellene építeni még ahhoz, hogy javuljon a helyzet — mondta a helyettes főtanfelügyelő. Szerinte ki kellene számítani, hogy egy-egy tanintézmény mekkora összegből gazdálkodhat, mert a jelenlegi fejkvótarendszer rég nem fedezi egy oktatási intézmény működését.

Bumbuluţ Krisztina