Teljesen megszokott, hogy a nő nem csak gondoskodik a családtagjairól, de ő az, aki figyel az egészségükre is. Megpróbál minél egészségesebben főzni, közben küldi a férjet, barátot, hogy menjen el az orvoshoz, viszi a gyereket, akár már egy aprósággal is, magára viszont szinte egyáltalán nem figyel, ahogy legtöbbször a környezete sem. Éppen ezért idén legyen rendhagyó a nőnap: érdemes lenne a családorvossal konzultálva arra fókuszálni, hogy milyen szűrésen kellene részt venni, mit kellene tenni az egészségért.
Nem lehet elégszer leírni, elmondani, hogy a daganatos betegségek nagy része időben felismerve és kezelve jó eséllyel gyógyítható. Ebben rejlik igazán a szűrővizsgálatok fontossága. Ahogy telnek az életévek, egyre nagyobb az esélye egy-egy (akár daganatos) betegség kialakulásának, de ez nem azt jelenti, hogy fiatal nőként nincs értelme a rendszeres szűréseknek. Nők esetében a legfontosabb szűrővizsgálatok a következők: emlőrákszűrés, méhnyakrákszűrés, vastagbélrákszűrés, csontsűrűségmérés, bőrvizsgálat, laborvizsgálat, kardiológiai vizsgálat, tüdőszűrés, szemészeti szűrővizsgálat.

Emlőrákszűrés

Az emlőket és hónaljakat 20 éves kor felett havonta ajánlott áttapintani, évente egy alkalommal jelenjünk meg nőgyógyászati szűrővizsgálaton! A mellrák megelőzését szolgáló emlőrákszűrést röntgennel, mammográfiával ajánlott végezni. 20–45 éves kor közötti életkorban az emlő szűrővizsgálatát tapintással és ultrahanggal javasolt végezni.

Méhnyakrákszűrés

Az első nőgyógyászati vizsgálat egészséges nők esetében a nemi élet elkezdése után ajánlott, ahol a nemi szerveket a nőgyógyász manuálisan (kézzel), műszerrel megvizsgálja, valamint hüvelyi ultrahangot végez. A méhnyak szűrővizsgálata (citológia) a nemi élet elkezdésétől vagy 18 éves kortól évente ajánlott.
A humán papillomavírus kimutatására szolgáló HPV-tipizálás elvégzésére akkor kerül sor, ha a citológiai lelet rendellenes sejteket ír le, amelyek felvetik a rákmegelőző állapot gyanúját.

Vastagbélrákszűrés

A vastagbélrák szűrése általában 45–50 év felett válik esedékessé, és ismétlése kétévente javasolt. Akinek a családjában előfordult korábban vastagbél- vagy végbéldaganat, azaz genetikai hajlam valószínűsíthető nála, mindenképpen már 40 éves kortól érdemes elmennie erre a szűrésre. Javasolt mindenkinek, amennyiben vastagbélpolipot találtak előzőleg, esetleg vastagbélgyulladás áll fenn.
A szűrővizsgálat kétlépcsős: először a széklet rejtettvér-tartalmát ellenőrzik laboratóriumban. Amennyiben az eredmény pozitív, az orvos gasztroenterológushoz küldi a beteget kolonoszkópos vizsgálatra (vastagbéltükrözés). A vizsgálat során egy vékony száloptikás eszközt vezet az orvos a végbélen át a vastagbélbe, amely segítségével áttekinthető a végbél és a vastagbél fala. A vizsgálat része lehet még a CT-kolonoszkópia is, amely egy hasi és kismedencei CT-vizsgálat, valamint a kapszulaendoszkópia is.

Csontsűrűségmérés

Csontsűrűségmérés (oszteodenzitometria) javasolt, amennyiben csontritkulás gyanúja áll fenn, valamint ha az alkalmazott kezelés hatékonyságát szeretné az orvos látni. Ez a szűrővizsgálat általában kétévente javasolt 50 év felett, ha a csontritkulás rizikófaktorai (pl. genetikai hajlam, vékony, magas testalkat, cukorbetegség, máj- vagy vesebetegség, pajzsmirigy-túlműködés) fennállnak. Szűrés javasolt továbbá csontritkulást okozó gyógyszerek szedése esetén is.

Bőrvizsgálat

Évente egyszer javasolt az anyajegyeket bőrgyógyásszal megvizsgáltatni. Nagyszámú anyajegy esetén a vizsgálatot javasolt félévente elvégeztetni (dermatoszkópos szűrővizsgálat). Önvizsgálat havonta javasolt.
A melanoma igen alattomos, rossz prognózisú bőrráktípus, azonban ha időben felfedezik, nagy az esély a teljes gyógyulásra. Az anyajegy színbeli, méretbeli vagy alakbeli változása esetén azonnali bőrgyógyászati vizsgálat szükséges. A nap káros UV-sugarai elleni védekezést 50 faktoros naptejjel, illetve a leégés kerülését kiemelten fontos hangsúlyozni.

Laborvizsgálat

Évente egyszer javasolt rutinszerű vérvizsgálatot, valamint vizeletvizsgálatot végeztetni. A lelet alapján, amennyiben szükséges, célzott szakorvosi beutalót adhat háziorvosa további vizsgálatok irányába, vagy gyógyszerrel látja el.

Kardiológiai vizsgálat

A szív- és érrendszeri betegségek előfordulási gyakorisága a 40 év felettiek körében jelentősen emelkedik, ezért fontos a szűrővizsgálaton való részvétel és a szívműködés zavarainak a feltérképezése. Az orvos összetett rizikófelmérést végez, és a kockázati tényezők (elhízás, dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, ülő életmód stb.) figyelembevételével komplex terápiát javasolhat.

Tüdőszűrés

40 év felett évente, fiatalabb életkorban 3–5 évente javasolt a tüdőszűrő vizsgálat, különösen dohányzók esetében, a tüdődaganatok felismerése érdekében. Sajnos a tüdődaganat korai kimutatására nem alkalmas a szűrőmódszer, ezért fokozott kockázat esetén alacsony sugárdózisú CT javasolt.

Szemészeti szűrővizsgálat

A rendszeres szemvizsgálat és szűrés panaszmentesség fennállása esetén is javasolt, mert fényt deríthet olyan elváltozásokra, amelyek csak később okoznak majd problémát (például cukorbetegség, magas vérnyomás). A szűrés látásélesség-vizsgálatból, színlátásvizsgálatból és mikroszkópos szemvizsgálatból áll. SZFÚ