Tavaly 48 nőt ölt meg és közel 40 000-et bántalmazott „szerettük” — ezek a számadatok azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik, az áldozatok zöme ugyanis hallgat, s a lelkileg és/vagy fizikailag bántalmazott nők többsége nem tudja, hogyan védekezhet az agresszióval szemben.

November 25-e a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja — 1981-ben ezen a napon ölték meg a Mirabal nővéreket (a Dominikai Köztársaság emberi jogi aktivistáit) Rafael Trujillo dominikai diktátor parancsára. S bár az elmúlt években több olyan törvénykezési eszköz is megszületett, amely átfogó jogi keretet biztosít a nők védelmére az erőszak minden formájával szemben, a valóságban nem sokat javult a helyzet világszerte, de Romániában sem — ahol a nők közel egyharmada még mindig a családon belüli erőszak és bántalmazás áldozata. Ugyanis egyrészt a családon belüli erőszakhoz, illetve kimondottan a nők fizikai és/vagy lelki bántalmazásához még mindig egyfajta struccpolitikát alkalmazva viszonyulunk, homokba dugott fejjel „nem látjuk”, és akkor „nem is létezik”. Pedig ott van — akkor is, ha nem „illik” beszélni róla, akkor is, ha hallgat róla a család, a mindent látó-halló szomszédok, barátok vagy ismerősök, és akkor is, amikor maga az áldozat hallgat róla a legmélyebben, egyrészt, mert képtelen bűncselekményként érzékelni a családon belüli brutalitást, másrészt pedig, mert joggal tart a bántalmazó bosszújától. Épp ezért sajnos sokszor az áldozat egyszerűen letagadja a testi és/vagy lelki bántalmazást, hogy megőrizze a család „egységét”, de még inkább azért, mert mind lelkileg, mind anyagilag kiszolgáltatott helyzetben van. Romániában tavaly több mint 33 000 feljelentést tettek családon belül történt ütés és egyéb erőszakos cselekmények miatt, és 30%-kal több (6700) távoltartási végzést bocsátottak ki, mint egy évvel korábban (a kérvényezők 90%-a nő volt, a bántalmazók 70%-a férj/élettárs, 25%-a apa, nevelőapa, nagyobb fiútestvér, s nem mellesleg 48 nőt családtagja ölt meg, a legtöbb esetben vagy agyonverték, vagy leszúrták őket), míg Szatmár megyében 260 ütést és más erőszakos cselekményt, valamint öt testi sértést jegyzett a rendőrség kimondottan a családon belüli erőszak terén. S nagyon nem mellesleg a rendőrség tavaly ugyan országszerte 38 445 esetben indított eljárást a családon belüli erőszak/női bántalmazás miatt, de bíróság elé az elkövetők alig 3,5%-a, 1360 személy került — a legtöbbjük pedig felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Persze az sem mellékes, sőt, igencsak vastagon summázza a társadalom hozzáállását a jelenséghez, hogy a rendőrség és különböző civil szervezetek által készített felmérések értelmében a válaszadók 60 (!) százaléka tolerálja, teljesen elfogadhatónak és igazoltnak tartja a családon belüli erőszakot — hiszen „pénz számolva, asszony verve jó”.

A lelkileg és/vagy fizikailag bántalmazott nők többsége nem tudja, hogyan védekezhet az agresszióval szemben, s a helyzetet súlyosbítja, hogy Románia egyharmadában nem működnek olyan intézmények, amelyek támogatást nyújthatnának a bajba jutott és kiszolgáltatottá vált áldozatoknak.