Az „emberierőforrás-import” és ennek szabályozása volt a központi témája annak a szatmárnémeti üzletember-találkozónak, amit csütörtök délután tartottak meg az Iparosotthon gyűléstermében. Szóba kerültek a megyeszékhelyet és a megyét érintő ügyek is.

Mintegy száz Szatmár megyei vállalkozó jelenlétében zajlott a Német-Román Gazdasági Társaság és a Kisiparos Kamara által szervezett Business és helyi közösség című konferencia soros ülése. Az esemény korábbi találkozóin a szervezők igyekeztek olyan ügyekben megszólaltatni szakértőket, amelyek adott időszakban leginkább foglalkoztatják a vállalkozókat; most a külföldi munkaerő alkalmazásával kapcsolatos szabályozásokról beszéltek a területi munkaügyi felügyelőség (ITM) szakemberei. Mivel a két szervező egyesület célja párbeszédet kezdeményezni és napi kapcsolatot létrehozni üzleti és közszféra között, ezért a megye és a megyeszékhely vezetőit is rendszeresen meghívják a találkozókra, hogy ezek korábbi megvalósításaikról, terveikről tájékoztassák a két egyesület tagságát.

Vendégmunkás-minimálbér

A külföldi munkaerő országba hozatalával kapcsolatban a Szatmár Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség két munkatársa beszélt a résztvevőknek. Elhangzott, hogy csak EU-n kívüli országokban élők számítanak kimondottan külföldi munkaerőnek, és a velük kapcsolatos munkajogi szabályozásokról szólt a beszámolójuk is. Ezt a folyamatot a 25/2014-es törvény szabályozza, és ebben az évben három fontos változás történt: az országosnak megfelelő szintre süllyedt a külföldieknek adandó minimális fizetés, húszezer főre növelte a kormány a külföldi munkaerő maximális létszámát, illetve 60 napra rövidült egy-egy vendégmunkás effektív munkába állásáig tartó ügyintézési idő. 

Fejlesztések az ipari övezetben

A csütörtöki eseményen Maskulik Csaba szatmárnémeti városmenedzser beszélt arról, hogyan boldogult a megyeszékhely tavaly a kormány által megnyirbált költségvetés okozta nehézségek ellenére, és mit terveznek idén elkezdeni, illetve folytatni a város fejlesztését illetően. Maskulik felhívta a figyelmet arra, hogy tavaly igyekeztek a város ipari övezetéhez és az azon átvezető utcák aszfaltrétegét is felújítani, több ipartelep felé azóta gödrök miatti balesetveszély nélkül is lehet közlekedni. Beruháztak olyan környéken is, ahol termelés és tartós foglalkoztatás zajlik, de ez kevésbé látványos és kevésbé népszerű, mint a kereskedelmi egységek létrejöttének támogatása.

Új légi úti célok Szatmárnémetiből

Pataki Csaba megyei tanácselnök nem csak párbeszédre és a vállalkozói igények meghallgatására hajlik, mutatott rá felszólalásában, hanem direkt kapcsolatot is szeretne, azaz azt elérni, hogy szatmári vállalkozások kivitelezzék a megyei tanács által indított projekteket. Idén meglesz a százezredik utas, amelyik a szatmárnémeti reptéren száll gépre, és Pataki azt is elárulta burkoltan, hogy ebben az évben már nem csak egy európai szigetországba (Anglia — szerk. megj.) indul majd járat Szatmárnémetiből, hanem minden jel szerint a kontinens közepén található, erős gazdasággal bíró országba (Németország — szerk. megj.) is. Kétszáz kilométernyi hosszúságú megyei útszakaszon lesz létrehozva idén munkatelep nagyjavítások érdekében, 150-et a becslések szerint be is lehet ezekből fejezni, mondta el Pataki. Májusban készen lehetnek a szatmárnémeti orvoslakások, technikai szempontból készen lesz a Luna Şes-i sípálya, és kitelepítik az első jégágyúkat is.

Princz Csaba