A munkaerőhiány volt a legnagyobb problémájuk tavaly a szatmári cégeknek, ebben az évben új céges adók bevezetésétől, adóemelésektől tartanak a Szatmár megyei kereskedelmi kamaránál.

Évek óta tart, és tavaly sem változott: a munkaerőhiány és még inkább a képzett munkaerő hiánya gátolta leginkább a szatmári cégek fejlődését 2019-ben, ez az általános jelenség a megye minden részén, minden működési területen egyaránt érvényesült. A tavalyi évi tapasztalatairól Daniela Culic, a Szatmár Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara (CCIASM) vezérigazgatója beszélt lapunknak, aki szóba hozta azt is, milyen hatásokkal kell számoljanak ebben az évben a piaci szereplők.

Munkaerő-vándorlás, rossz irányba

Mintegy nyolcezer ember hiányzott tavaly a szatmári munkaerőpiacról, a megye 330 ezer lakója közül 84,5 ezer dolgozott az elmúlt évben, de sajnos ebből csak 60 ezer a versenyszférában, a többi — a piaci versenyben és a termelésben részt nem vevő több mint 20 ezer — a közszférában volt alkalmazva. Tavaly egyértelművé vált az is, hogy az állam a fizetések utáni adóból akar megélni, mutatott rá Culic, hiszen nem titok, hogy a minimálbér-emeléssel saját zsebét is tömi az állam: bruttó 150 lejes béremelés 67 lejes béradót jelent, ami az államnál köt ki. Az irdatlan mértékű közalkalmazotti béremeléssel az állam azt érte el, hogy a munkaerőhiánytól amúgy is szenvedő versenyszféra irányából — az alkalmazottakra is érvényes piaci szabályoknak megfelelően — a közszféra felé indul meg a munkaerő-vándorlás. A cégeket ez triplán sújtja, mert nemcsak hogy még inkább nincs ki dolgozzon, de az a kevés is, aki alkalmazva van, azért dolgozik, hogy a közalkalmazotti béreket kitermelje, illetve ki kell termelni a közbéralap folyamatos és mesterségesen történő emelkedése miatt egyre-másra bevezetett vagy megemelt adókat és illetékeket is.

Kicsik a fizetések

Tavaly is kicsik voltak a fizetések az országban, ismerte el Culic, s az EU vagy akár a régió átlagát nézve ezek a minimálbér-emelések után is kicsik maradtak, azonban a főleg külföldre dolgozó cégek csak úgy tudnak a piacon maradni, ha alacsony áron termelnek. Ez azonban alacsony béreket is feltételez, mutatott rá a vezérigazgató, főleg azt figyelembe véve, hogy a munkának óriási költségei voltak tavaly az országban, a bruttó bér negyvennégy százalékát be kell fizetni.

Ha továbbra is mesterségesen felduzzasztott marad a közszférai létszám, és igazságtalanul magasak maradnak ott a bérek, ebben az évben új adókat lesz kénytelen bevezetni a kormány, amelyeket ki másra, mint a cégekre fog kivetni. Ez lesz az, ami 2020-ban leginkább hatással lesz a romániai céges környezetre, összegezte idei évre érvényesíthető előrejelzését Culic. „És ne legyen igazam, de inogni látszik a világgazdaság, ami ha konkrét hatásokkal is jár majd, meg fogja viselni az exportra dolgozó romániai és szatmári cégeket” — tette hozzá.

Princz Csaba