Több mint 1200 diáklányt szólított meg dr. Major Klaudia szülész-nőgyógyász „A fele se mese” elnevezésű, HPV-vel és a méhnyakrákkal kapcsolatos figyelemfelkeltő előadás-sorozata.

Többszörösen is kemény fába vágta a fejszéjét dr. Major Klaudia szülész-nőgyógyász rezidens orvos, amikor a Szatmár megyei RMDSZ Nőszervezetének kérésének engedve elvállalta, hogy a megye magyar tagozatos középiskoláiban felvilágosító előadás-sorozatot tart a HPV-ről (humán papillomavírus), a méhnyakrákról és a szexualitással kapcsolatos tudnivalókról. Egyrészt fizikailag-szellemileg sem könnyű feladat nap nap után (esetleg naponta kétszer is) kiállni egy-egy kamaszlányokkal teli terem elé, és olyan megfogalmazásban beszélni egy — ha mégoly fontos is — „kényes” témáról, ami leköti a figyelmüket, ugyanakkor a komoly tudnivalókat és lényeges információkat emészthető s észben maradó formában tálalni; másrészt maga a terület is eléggé ingoványos, hiszen (bár nem kellene annak lennie) tabutémának számítanak még ma is — és nemcsak az iskolákban, de nagyon sok családban is — a „női megbetegedések”, nőgyógyászati vizsgálatok, szűrések és értelemszerűen a szexuális nevelés is. Annak ellenére, hogy az információ és a szűrés nagyon sok esetben életet menthet, ugyanis a méhnyakrák, ez a sokáig tünetmentes gyilkos már korai stádiumában a legkönnyebben felismerhető és legnagyobb sikerrel gyógyítható daganatos megbetegedés — ennek ellenére évente több ezer nő hal bele. A méhnyakrák egyik okozója a kikezeletlen, HPV-vel való megfertőződés — ez pedig a leggyakrabban szexuális úton terjed, és nem „kell” sok partner hozzá, elég egyetlenegy is. És itt máris elérkeztünk a vitatott tabutémához, a szexuális neveléshez. „Az előadások után a kamaszlányok számtalan kérdéssel kerestek meg — volt, aki rögtön a helyszínen, zömében azonban inkább írásban, e-mailben vagy a Facebookon érdeklődtek, nemcsak a HPV-vel és a méhnyakrákkal, de más nőgyógyászati dologgal kapcsolatban is. Ezekből a megkeresésekből, beszélgetésekből általánosítva azt szűrtem le: sajnos a diákok nincsenek felvilágosítva. Persze volt olyan kamaszlány is, aki otthon megbeszélte ezt a témát is — és alapjában onnan, otthonról kellene elinduljon az egész szexuális nevelés, amelyre mi, szakemberek csak rá tudunk segíteni, információkat tudunk adni” — summázza tapasztalatait dr. Major Klaudia. Hozzátéve azt is: a felvilágosítás elengedhetetlen kell(ene) legyen, akár úgynevezett „szexuális nevelési órák” keretében is az iskolákban — ám ezektől nagyon sok szülő berzenkedik, attól tartva, hogy „hatásukra” gyermekük hamarabb kezdi el a nemi életet. „Beszélni kellene róla, de nagyon tabutéma a terhesség, a különböző szexuális úton terjedő fertőzések — s itt máris visszakanyarodtunk a HPV-hez, amely ellen a leghatásosabb védekezés (mint sok egyéb ellen is) az óvszer, de csak akkor, ha teljes egészében lefedi a fertőződhető területeket — ugyanis a nemi szervek bőrfelületeinek érintkezésével jut át egyik testről a másikra; valamint az oltás. Életünk során többször is megfertőződhetünk, mondjam úgy: a HPV jön-megy, és észre sem vesszük, mert nincsenek tünetei, ám immunrendszerünk minden alkalommal harcba kezd ellene. A legtöbbször sikeresen harcol, de gyenge immunrendszer esetén a vírus tartósan elidőzik a méhnyak sejtjeiben, és 5–6 éves időzés a méhnyakrák kialakulását okozza” — magyarázza az orvosnő. És nem győzi hangsúlyozni: fel kell világosítani a lányokat! Ez elsősorban a szülők feladata, de nagy segítséget jelentenek az ilyen figyelemfelkeltő kampányok is. „Ha nem is most, 14–15 évesen, de a jövőre nézve hasznos információkkal maradtak, tudatosul bennük a rendszeres nőgyógyászati szűrés fontossága, az egészségükre való vigyázás.”

Szabó Kinga Mária