Tekintettel az emelkedő élelmiszer- és energiaárakra és az inputanyagok — például a műtrágya — megnövekedett költségeire, az Európai Bizottság rövid és középtávú intézkedéseket terjesztett elő, melyek egyrészt a fokozott globális élelmezésbiztonságot szolgálják, másrészt az uniós mezőgazdasági termelőket és fogyasztókat hivatottak támogatni. A nyersanyagárak globális emelkedése, melyet tovább fokozott az Ukrajna elleni orosz invázió, ismét rávilágított arra, hogy „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával összhangban ellenállóbb és fenntarthatóbb uniós mezőgazdaságra és élelmiszer-ellátási láncokra van szükség.

Élelmezésbiztonság

A bizottság elkötelezett amellett, hogy minden szükséges intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy az EU nettó élelmiszer-exportőrként és vezető agrár-élelmiszeripari termelőként hozzájáruljon a globális élelmezésbiztonsághoz, különösen Ukrajna, a jelentős gabonabehozatalra szoruló térségek — így Észak-Afrika és a Közel-Kelet —, valamint Ázsia és szubszaharai Afrika tekintetében. Az élelmiszer-ellátást és az élelmiszerrendszereket illetően az EU élen jár a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési támogatás terén.

Nincs veszély

Az Unión belüli élelmiszer-ellátás jelenleg nincs veszélyben, mivel a kontinens számos mezőgazdasági termék esetében nagyrészt önellátó. Mezőgazdasági ágazatunk azonban egyes termékek — például a takarmányfehérje — esetében nettó importőr. Ez a sebezhetőség az inputanyagok — például a műtrágya és a fosszilis energiahordozók — megugrott költségeivel párosulva termelési kihívásokkal szembesíti a mezőgazdasági termelőket, és az élelmiszerárak emelkedésével fenyeget.

Kerülendő az exportkorlátozás

Valdis Dombrovskis, a bizottság ügyvezető alelnöke kijelentette: „Oroszország Ukrajna elleni háborúja számos problémát teremtett, és ezek a globális élelmezésbiztonságot is érintik. Ha a lakosság élelmezése kerül veszélybe, Európának szolidaritást kell tanúsítania: segítséget kell nyújtania Ukrajnának, az ukrán lakosságnak és mezőgazdasági termelőknek, csakúgy, mint a világ áremelkedéssel és esetleges hiányokkal szembesülő, élelmiszerimportra szoruló országainak. Folyamatos humanitárius segítségnyújtásunk célja, hogy az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz — így az élelemhez — való hozzáférés biztosításával enyhítse az ukránok szenvedéseit. Ezzel egyidejűleg az élelmiszerárak stabilitása érdekében el kell kerülnünk az exportkorlátozásokat. Jóllehet az EU élelmezésbiztonsága nem forog kockán, a megfizethető élelem kérdésével foglalkoznunk kell, és a jövőbeli válságokkal szemben ellenállóbb és fenntarthatóbb mezőgazdaság és élelmiszer-ellátási láncok kialakítására kell törekednünk.”

Segítség Ukrajnának

Janusz Wojciechowski, a mezőgazdaságért felelős uniós biztos így fogalmazott: „Nem hagyjuk, hogy Ukrajna egyedül álljon ki az orosz agresszióval szemben. Elsődleges prioritásunk annak biztosítása, hogy az ukrán lakosság elegendő élelemmel, üzemanyaggal és vízzel rendelkezzen. Segíteni fogunk abban is, hogy Ukrajna folytathassa az önellátáshoz és a világ más térségeinek ellátásához is alapvetően szükséges gabonafélék és olajnövények termesztését és exportját. Az EU mezőgazdasági nagyhatalom, és a bizottság teljes körű támogatást biztosít ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelőink megfelelően reagálhassanak a globális élelmiszerigényekre. Ezzel egyidejűleg a jövőbeli válságokkal szemben ellenállóbb és fenntarthatóbb élelmiszer-ellátási láncok kialakítására törekszünk.”

Az élelmezésbiztonság megerősítése

A háború sújtotta Ukrajna — különösen az ostrom alatt álló városok — élelmezésbiztonsága komoly aggodalomra ad okot, hiszen úgy tűnik, Oroszország szándékosan veszi célba és semmisíti meg az élelmiszer-tároló létesítményeket.
A bizottság támogatja Ukrajnát egy rövid és középtávú élelmezésbiztonsági stratégia kidolgozásában és végrehajtásában, biztosítva, hogy az inputanyagok lehetőség szerint eljussanak a gazdaságokba, és hogy a szállítási és tárolólétesítmények fenntartása révén Ukrajna el tudja látni polgárait, és végső soron visszanyerhesse exportpiacait.

Újjáépítés

Az Ukrajnának szóló, 330 millió eurós uniós szükséghelyzeti támogatási program hozzá fog járulni az alapvető áruk és szolgáltatások elérhetőségéhez, valamint a lakosság védelméhez. A program célja, hogy az alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a védelem biztosításával enyhítse az ukránok szenvedéseit. Egy másik fontos cél a kis léptékű polgári infrastruktúrák újjáépítése, a stratégiai tervezés, valamint az energiabiztonság szavatolása.
Ez a mostani súlyos válsághelyzet rámutat, hogy a jövőbeli válságokra való jobb felkészülés érdekében globális szinten fel kell gyorsítanunk a fenntartható és reziliens élelmiszerrendszerre való átállást. Az élelmiszerrendszerekkel foglalkozó 2021. évi ENSZ-csúcstalálkozó nyomán a bizottság nyolc olyan koalícióban fog részt venni, amelyek az élelmiszerrendszerek átalakítását, a rezilienciát (rugalmas ellenállási képesség) és a termelékenység fenntartható növekedését célozzák.

Termelők támogatása

Annak érdekében, hogy az élelmiszer megfizethetőbb legyen, a tagállamok csökkentett áfakulcsokat alkalmazhatnak, ezzel is ösztönözve a gazdasági szereplőket a kiskereskedelmi árak visszafogására. A tagállamok uniós forrásokból — így a legkiszolgáltatottabb helyzetűeknek élelmiszert és/vagy alapvető anyagi támogatást nyújtó tagállami intézkedéseket szolgáló, a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból — is lehívhatnak forrásokat.
Az újonnan létrehozott európai élelmezésbiztonsági válságkészültségi és -reagálási mechanizmus (EFSCM), amely a teljes ellátási láncra kiterjedően összefogja az európai és nemzeti közigazgatási szerveket és a magánszereplőket, részletes áttekintést készít az uniós élelmiszer-ellátási lánc kockázatairól és sebezhetőségeiről, melynek nyomán ajánlásokat és megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket terjeszt elő.

Elfogadott intézkedések

Az uniós mezőgazdasági ágazatnak minden támogatásra szüksége van ahhoz, hogy betölthesse az ökológiai átállás iránt elhivatott globális élelmiszer-szolgáltató szerepét. Ennek érdekében a bizottság a következő intézkedéseket fogadta el:
részben a válságtartalék felhasználásával biztosított 500 millió eurós támogatási csomag az ukrajnai háború következményei által leginkább sújtott termelők támogatására — ennek alapján a tagállamok további pénzügyi támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági termelőknek, amivel hozzájárulhatnak a globális élelmezésbiztonsághoz, illetve kezelhetik a megnövekedett inputköltségekből és a kereskedelmi korlátozásokból eredő piaci zavarokat. Prioritásként kell kezelni a fenntartható gyakorlatokat folytató mezőgazdasági termelők támogatását, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az intézkedések a válság által leginkább sújtott ágazatokra és mezőgazdasági termelőkre irányuljanak.

2022. október 16-tól növekednek azok az előlegek, amelyekben a mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetések, valamint a területalapú és az állattartással kapcsolatos vidékfejlesztési intézkedések keretében részesülnek.
Piaci védőháló-intézkedéseket vezetnek be a sertéshúspiac támogatására, tekintettel az ágazat különösen nehéz helyzetére.
Kivételes és ideiglenes eltérésként engedélyezett a parlagon lévő területek megművelése és azokon élelmiszer- és takarmánycélú növények termesztése, ugyanakkor a gazdák továbbra is maradéktalanul megkapják az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatást. Ez a termékeny területek korlátozott rendelkezésre állása ellenére növelni fogja az EU termelési kapacitását.
Az állati takarmányra vonatkozó jelenlegi behozatali követelményekhez kapcsolódó különleges átmeneti rugalmasság várhatóan enyhíti majd a takarmánypiacra nehezedő nyomást.

Ideiglenes válságkeret

A bizottság javaslatot tett egy új és független ideiglenes válságkeretre, mely a mezőgazdasági termelőkre, a műtrágyagyártókra és a halászati ágazatra egyaránt érvényes. A válságkeret révén állami támogatásban részesülhetnek azok a mezőgazdasági termelők, akiket az inputköltségek jelentős emelkedése súlyosan érint. A műtrágyaárak és a gazdálkodáshoz szükséges inputanyagok kínálatának alakulását nyomon fogják követni, így biztosítva, hogy az Unióban ne kerüljön veszélybe a betakarítás.
A bizottság azt is javasolja, hogy a tagállamok havonta közöljék az alapvető élelmiszerek és takarmányok magánkészleteire vonatkozó adatokat annak érdekében, hogy e készleteket naprakészen és pontosan számon lehessen tartani.

A fenntarthatóság megerősítése

Az élelmezés fenntarthatósága az élelmezésbiztonság szerves része. A „termelőtől a fogyasztóig” stratégiában és a biodiverzitási stratégiában meghatározott szükséges átállások végrehajtása során a bizottság biztosítani fogja, hogy az uniós mezőgazdaság általános termelékenysége ne kerüljön veszélybe. Ez az innováció — mint például a precíziós gazdálkodás, az új génkezelési technikák, a jobb tápanyag-gazdálkodás, az integrált növényvédelem, a vegyi növényvédő szerek biológiai alternatívái stb. — nagyobb mértékű hasznosítását jelenti, ami egyúttal a hozamok fenntartható módon történő fokozásához is hozzájárul.

Precíziós gazdálkodás

A reziliencia növelése az európai mezőgazdaság energia-, energiaigényes import- és takarmányimport-függőségének csökkentése révén minden eddiginél nagyobb szükségszerűség. A reziliencia megteremtéséhez diverzifikált importforrásokra és felvevőpiacokra van szükség egy szilárd többoldalú és kétoldalú kereskedelempolitika révén. A Horizont Európa keretében folytatott kutatási és innovációs beruházások célja, hogy alternatívát kínáljanak a szintetikus műtrágyák használatára. A bizottság által előterjesztett javaslatok között szerepel a nitrogénfelhasználás hatékonyságának növelése, a műtrágyák esetében a zöld ammóniára való átállás és a biomassza hasznosítása. A bizottság felszólítja a tagállamokat, hogy e tekintetben használják fel a 2023–2027-es időszakra vonatkozó közös agrárpolitikai (KAP) stratégiai terveikben rendelkezésre álló valamennyi eszközt. Ez vonatkozik például a kockázatkezelési eszközök használatára, a precíziós gazdálkodás fejlesztésére és a fehérjenövények fellendítését célzó, termeléstől függő támogatásra.

Princz Csaba