Nem csak pénznyelőgép a szatmárnémeti közigazgatási palota épületmonstruma (már ami a fűtés- és villanyszámlát illeti), de tűzbiztonsági engedéllyel sem rendelkezik — igaz, ezzel még véletlenül sem lóg ki a közintézmények sorából, hiszen Románia legismertebb és a világ második legnagyobb épülete, a Parlament Palotája is csak nemrég szerezte be az ominózus dokumentumot.

Hogy a szatmárnémeti palotának mikor lesz meg, az igencsak kérdéses, ugyanis több mint 1 millió euró értékű fejlesztéseket kell(ene) eszközölni az épületben az engedély megszerzéséhez. „Ebben a monstrumépületben rengeteg apró, nem funkcionális iroda és rengeteg kihasználhatatlan holt tér van, az éves energiaszámla több mint 600 000 euró (csak a megyei tanácsra eső rész!), és a tűzvédelmi engedélyeztetés is 1 millió eurón felüli összegre rúg — kifizetődőbb lenne egy új, modern székhelyet építeni, ezt pedig a Kommunizmus Múzeumának meghagyni” — mondta Pataki tanácselnök.

A megyebeli tanintézmények 40%-ának nincs érvényes tűzvédelmi engedélye — az egyébként biztonságos épületek engedélyeztetése már 10 éve kötelező, csak eddig majd' mindenki halogatta. Legfennebb egy-egy pártgyűlés alkalmával volt annyira telített a közigazgatási palota nagy gyűlésterme, mint tegnap délelőtt, amikor a Szatmár megyei tanintézmények tűzvédelmi engedélyeztetésével kapcsolatban tartottak megbeszélést. A vidéki polgármesterek és iskolaigazgatók nagy létszáma nem (csak) a téma fontosságának volt köszönhető, hanem sokkal inkább annak, hogy „körmükre égett a gyertya”, ugyanis az engedélyeztetés határideje 2017. június 30. — az engedélyeztetési procedúra viszont nagyon komplex és időigényes folyamat (sok esetben pénzigényes is), a büntetések pedig mondhatni horribilisak: 5–10 000 lejtől 50 000 lejig terjednek. Igaz, a tanintézmények tűzvédelmi engedélyeztetése már tíz éve kötelező, az ezt előíró törvény 2007-ben lépett hatályba — csak épp legtöbben halogatták, a hangsúly az épületek szerkezeti teherbírására és a tisztaságra volt fektetve, mintsem a tűzvédelmi engedélyeztetésre. „A törvény 2007-től, azaz tíz éve van életben, most, az utolsó 100 méteren valóban nagy anyagi terheket róhat az önkormányzatokra, de kérdem tisztelettel: az elmúlt évtizedben miért nem jutott senkinek sem eszébe, hogy beszerezzék ezt az engedélyt is? Nem a büntetésekre hajtunk mi sem, hiszen tudjuk, hogy az önkormányzatoknak a mindennapi működésükhöz alig van pénzük, nemhogy fölöslegesen bírságokra kidobni való lenne. A bírságokat ugyanis az önkormányzatok, pontosabban az épület tulajdonosai fizetik” — siettek pontosítani a tűzoltóság képviselői, egyben válaszolva is azokra a kérdésekre-kérésekre, amelyek a június 30-i határidő meghosszabbítását szerették volna. „Június 30-ig még az engedélyeztetési kérvényhez szükséges dokumentációt sem tudjuk összeállítani, hiszen még költségvetésünk sincs, amiből a pénzt elkülöníthetnénk rá, s amíg a szakszervek leellenőrzik a papírokat, az is hetekbe telik — egyszerűen fizikailag nem lesz meg június 30-ig a procedúra kifutási ideje. Tudjuk, hogy be kell tartani a törvényt, de pénz nélkül nem lehet” — méltatlankodott (részben jogosan) Toma Vasile batarcsi polgármester. Érdekes módon, szintén a határidő kitolását javasolta az egyik engedélyeztetési cég képviselője is: „Fizikailag tényleg nem lesz idő végigfutni a folyamatot. Rengeteget változott a törvénykezés, főleg a Collectiv-tragédiája óta, s ez érthető is, de az engedélyeztetés egy nagyon komplex feladat: mi a helyszínen, a meglévő tervrajzok alapján terepszemlét tartunk s javaslatokat mondunk a tervezőnek (például hol legyenek a füstjelzők, hol az oltáshoz szükséges főcsapok stb.), a tervező a javaslatok alapján elkészíti a terveket, visszahozza nekünk, mi pedig bemutatjuk a tűzoltóknak — ha minden rendben, akkor jön a kivitelezési fázis, amelyet szintén csak és kizárólag engedélyezett cég végezhet, hiszen tűzbiztonsági berendezésekről van szó” — magyarázta. Hozzátéve azt is: a „tűzbiztonsági” követelmény teljesítéséhez a gépészeteket, az építményeket és a berendezéseket úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy tűz esetén egész élettartamuk alatt megfeleljenek a következő elvárásoknak: a teherhordó elemeknek meghatározó ideig meg kell őrizniük stabilitásukat, korlátozniuk kell a tűz és a füst kialakulását és tovaterjedését az épületen belül, szavatolniuk kell az intervenciós erők biztonságát, korlátozniuk kell a tűz tovaterjedését a szomszédos létesítményekre és biztosítaniuk kell az emberek biztonságos távozását, vagy más eszközökkel történő menekülését. A megbeszélés során a polgármesterek részéről felvetődött az a javaslat is: a megyei tanács anyagilag segíthetné az engedélyeztetéseket/az engedély beszerzéséhez szükséges épületmódosításokat — itt már Pataki Csaba tanácselnök sietett pontosítani: mint mondta, egyrészt a megyei önkormányzatnak sajnos nincs akkora költségvetése, hogy segíteni tudna, másrészt pedig „faramuci helyzetként egy olyan épületben beszélgetünk a kötelező tűzvédelmi engedélyeztetésről, amelynek szintén nincs meg ez az engedélye és őszintén mondom: nem is tudom mikor, s főleg miből lesz meg, mert több mint 1 millió euró kell hozzá — például a szükséges generátor 200 000 euróba kerül, az utolsó emeletig felvezető, magasnyomású vízcső szintén pár szászezerbe” — magyarázta.

Szabó Kinga Mária