Tavalyelőtt szeptemberben foglalkozott érdemben utoljára a szatmárnémeti városvezetés az omlásveszélyt jelentő épületekkel, amikor a Tabajdi-patika alá ácsoltatott gyalogosfolyosót.

A szatmárnémeti tanácsülés nyilvánossága előtt kérte legutóbb Maskulik Csaba RMDSZ-es tanácsos, hogy a városvezetés március 31-ig adjon számot arról, hogy az omlásveszélyes vagy elhanyagolt épületek ügyének megoldására létrehozott polgármesteri hivatali bizottság mivel foglalkozott az utóbbi években. Maskulik biztosra veszi, hogy semmivel.

Semmi nem történik

Négy évvel ezelőtt, a 153/2011-es törvény hatályba lépésekor jött létre egy bizottság a szatmárnémeti városházán azzal a céllal, hogy megoldásokat találjon a szatmárnémeti épületek állagának a megőrzésére/javítására és ezáltal egy vonzó városkép kialakítására. Maskulik szerint a törvény nem csak a polgármesteri hivatalokra érvényes rendelkezéseket tartalmaz, ezeket minden épülettulajdonosnak be kellene tartania, akár jogi, akár magánszemélyként birtokolja az épületeket. A szatmárnémeti városházának többéves cselekvési tervet kellett volna készítenie, ám az utóbbi négy évben, a szakbizottság létrehozása óta, semmi nem történt, hívta fel a figyelmet Maskulik. Fel kellett volna leltároznia az omlófélben lévő, a környezetükbe nem illő épületeket, függetlenül attól, hogy ezek köz- vagy magántulajdonban vannak. Be kellett volna azonosítania a problémát jelentő épületek tulajdonosait, fontossági sorrendet kellett volna felállítania ezek között és egy cselekvési tervet kellett volna kidolgoznia a rendbetételükkel kapcsolatban.

Más városban működik

Maskulik szerint a törvény 2013 óta már a műemlék épületekről és a védett övezetekben lévő ingatlanokról is hasonló módon rendelkezik, sőt a tatarozási munkák finanszírozási módozatait is szabályozza — e szerint közpénzből is fel lehet újítani magántulajdonban lévő épületeket akkor, ha a tulajdonos jövedelme ezt nem teszi lehetővé A tanácsos Temesvárt és Nagyváradot hozta fel példának ezen a téren, ahol a városi költségvetésben elkülönítettek egy összeget arra, hogy hitelt nyújtsanak a tulajdonosoknak a tatarozáshoz. Ez a lehetőség nem csak a városvezetés számára lenne kedvező megoldás, hanem a tulajdonos számára is, hiszen előnyös körülmények között, gyorsan és minimális kamattal juthatna hozzá az épület felújításához szükséges összeghez.

A prefektus is mulasztott

Az omlásveszélyes épületek karbantartására vonatkozó törvény kapcsán elkövetett polgármesteri mulasztás ügyében egyébként vaj van a szatmári prefektus fején is, neki kellett volna észrevennie, hogy négy éve nem történt semmi a hivatalos lajstromba-vétel körül, egyetlen épület sem jutott el a munkakezdési stádiumig sem. A kormányképviselőnek kellett volna észrevennie a mulasztást, majd szóban és írásban felszólítania a polgármestert a törvénykövető magatartásra. Szatmárnémetiben egyébként több mint hatvan épület van annyira elhanyagolt állapotban, hogy a homlokzata bármikor leomolhat, minden évben újabbakkal bővül a lista, legutóbb (pontosabban tavaly) egy Ady Endre utcai és egy Mileniului utcai épület jutott ebbe az állapotba.

Princz Csaba