Az elmúlt napokban az ukrajnai válság (azóta már háború) kapcsán különböző fórumokon és médiatermékekben ismét terítékre került a besorozás, mozgósítás, katonai szolgálat — mint ismeretes, Romániában a 2005. december 16-i 395. számú törvény 2007. január 1-jével kezdődően felfüggesztette a kötelező katonai szolgálatot, a sorkötelesek utolsó sorozása 2006 októberében, a csökkentett szolgálati idejűeké pedig 2006 júniusában volt.

Hadiállapot, mozgósítási állapot és ostromállapot idején — amelyeket az államelnök rendel el és a parlament hagy jóvá — a védelmi minisztérium (MApN) minden tartalékost mozgósít. Itt elsősorban a 18 és 55 év közötti önkéntes tartalékosokról van szó, akiknek szerződésük van a védelmi minisztériummal, és akkor is megkapják zsoldjuk 30 százalékát, minimum 540 lejt, ha otthon vannak. Egy ilyen mozgósítás esetén nekik azonnal jelentkezniük kell a katonai egységnél, amelyhez tartoznak.

Ezen tartalékosok száma pár ezerre tehető, de ott van még a közel 60 000 úgymond klasszikus tartalékos, akik a katonai szolgálat felfüggesztése előtt teljesítették a sorkatonai szolgálatot, és rendelkeznek katonai igazolvánnyal. A mozgósítás esetén ők tudják, hogy melyik egységnél kell jelentkezniük 48 órán belül, és az igazolványukhoz van csatolva a behívóparancs, amely közúti, vasúti, tengeri vagy légi szállítási kuponokat tartalmaz. Fontos megjegyezni, hogy a végzésben meghatározott időben és helyen való megjelenés elmulasztása büntetőjogi következménnyel jár, a törvény 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztést ír elő. A kijelölt katonai egységekben való jelentkezési kötelezettség csak a legtöbb 55 éves tartalékosokat terheli, amely életkorig a tartalékos katonai nyilvántartásban szerepelnek.

Megtagadható a fegyverviselés

A 2005/395-ös törvény azt is előírja, hogy hadiállapot, mozgósítási állapot és ostromállapot idején a katonai szolgálat kötelező. A lakosság honvédelmi felkészítéséről szóló jogszabály szerint a 20 és 35 év közötti román állampolgárok, akik megfelelnek a katonai szolgálatra vonatkozó kritériumoknak, sorkötelesek, ugyanakkor kérésre a sorozás 18 éves korban is elvégezhető.

A katonai szolgálatra orvosilag alkalmatlannak minősített személyek, a törvény által elismert egyházakhoz tartozó felszentelt személyzet (papok, lelkipásztorok), valamint a legalább két éve kolostorban élő szerzetesek nem sorozhatók be. Ezenkívül nem teljesíthetnek katonai szolgálatot a börtönbüntetésüket töltő elítéltek, az előzetes letartóztatásban lévők vagy a bíróság elé állított személyek a jogerős ítélet meghozatalának időpontjáig, valamint bizonyos feltételek mellett azok sem, akik eltartottakkal rendelkeznek. Mentesülnek a besorozás alól azok is, akiknek feleségük első- vagy másodfokú rokkantnak minősül, akik egyedül nevelik egy vagy több kiskorú gyermeküket, mert feleségük meghalt, vagy akiknek a szülei első- vagy másodfokú rokkantak, életkortól függetlenül, és ők gondoskodnak róluk.

A törvény előírja azt is, hogy azok az állampolgárok, akik vallási vagy lelkiismereti okokból megtagadják a fegyveres katonai szolgálatot, alternatív szolgálatot teljesítenek, és ebben az esetben a besorozott személy megtagadhatja a fegyverviselést.

A besorozás megtagadása vagy elbliccelése bűncselekménynek minősül. „Az a személy, aki háború idején vagy ostromállapot alatt testi sérülést okoz magának, betegséget vagy gyengeséget színlel, hamis okmányokat vagy bármilyen más eszközt használ annak érdekében, hogy kibújjon a katonai szolgálat alól, 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” — fogalmaz a Büntető Törvénykönyv.

Nem kell félni attól, hogy itt baj lesz

„Nincs napirenden a tartalékosok mozgósítása Romániában” — nyomatékosítja megkeresésükre Turos Lóránd szenátor, a szenátus Védelmi, Közrendészeti és Nemzetbiztonsági Bizottságának tagja. Mint kifejtette, Ukrajna közvetlen szomszédai, Románia, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország biztonságban vannak, hiszen a legnagyobb katonai szövetség tagjai, amely garantálja a biztonságukat. Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyében le van szögezve: ha támadás érne egy tagállamot, akkor a többiek a segítségére sietnek, és megteszik a szükséges lépéseket a béke és a biztonság helyreállítására. A most már háború dúlta Ukrajna nem tagja olyan szövetségnek, amely ezen kitételek alapján megvédené, mint ahogy nem NATO-tag Moldova sem — amely tegnap szükségállapotot vezetett be, és lezárta légterét.

„Románia biztonságban van, viszont a menekülthullámra fel kell készülnie, ami szintén nem kis kihívás — de erkölcsi kötelesség. Szatmár megyében főleg az, hiszen sok szatmárinak vannak rokonai, barátai, ismerősei Kárpátalján. Nekünk hangsúlyosan minden segítséget meg kell adnunk a menekülteknek, legyenek azok magyar, román vagy ukrán nemzetiségűek” — hangsúlyozza a szenátor, hozzátéve: attól nem kell félni, hogy itt (vagyis Szatmár megyében, illetve Romániában) baj lesz, mivel a legnagyobb biztonsági garanciáink vannak. Mint emlékeztet: „Ukrajnában csak ma (csütörtökön), az orosz támadásokat követően kezdték el a tartalékosok mozgósítását — és ismétlem: Romániában nincs napirenden a tartalékosok mozgósítása.”

Szabó Kinga Mária