A társadalmi távolságtartásnak és a maszkviselésnek a kanyaró terjedésére is egyértelmű pozitív hatása volt tavaly és az idei év első negyedében. A kanyarós megbetegedést ugyanis a COVID-19-hez hasonlóan szintén vírus okozza, amely elsősorban cseppfertőzéssel terjed: a vírus a légúti hámsejtekben is szaporodik, és így köhögés, tüsszentés alkalmával a külvilágba jut. A kórokozó két óráig fertőzőképes. Egy rendkívül fertőző betegségről van szó, ami azt jelenti, hogy ha beteg ember volt a környezetünkben, 90 százalék az esélyünk arra, hogy mi is kanyarósak leszünk. A kanyaró elleni oltásnak, a maszkviselésnek és a társadalmi távolságtartásnak köszönhetően azonban tavaly jelentősen csökkent a kanyarós esetek száma, idén január–márciusban pedig már egyetlenegyet sem jegyeztek.

Míg 2020 első negyedévében országszerte 862 kanyarós megbetegedést vettek nyilvántartásba, Szatmár megyében pedig 120 beteget diagnosztizáltak, addig az idei év azonos periódusában egyetlen kanyarós esetről sem érkezett jelentés — derül ki a Népegészségügyi Statisztikák és Tájékoztatás Országos Központja (CNSISP) által közölt adatokból. Szatmár megyében tavaly az év első felében volt kiugró a betegek száma, a tizenkét hónap alatt ugyanis összesen 142 kanyarós megbetegedést regisztráltak, 19-et városon, 123-at pedig vidéken.

A bárányhimlős (varicella) megbetegedések száma viszont több mint kétszeresére nőtt Szatmár megyében az idei első negyedévben, a tavalyi első azonos időszak adataihoz képest, országszerte viszont jelentős visszaesést jegyeztek. Romániában tavaly január–március folyamán országszerte 10 900 bárányhimlős esetet vettek nyilvántartásba, idén ugyanebben az időszakban viszont csak 1532-t. Szatmár megyében ellenben 2020 első három hónapjában 25 esetről tudtak a hatóságok, ebben az esztendőben viszont már 61 megbetegedést jegyeztek. Tavaly a tizenkét hónap alatt egyébként 384 szatmári lett bárányhimlős, közülük 4-en kórházi kezelést is igényeltek. 

Főként gyerekek közt terjed

A bárányhimlő az egyik leggyakoribb és legfertőzőbb, cseppfertőzéssel terjedő gyermekbetegség, amelyen a védőoltást nem kapott emberek zöme még gyermekkorában átesik. A betegség kialakulásának fő időszaka a 3 és 10 éves kor közötti időre tehető, de általában legkésőbb 15 éves korig megtörténik. A csecsemőkori és felnőttkori megbetegedés ritka, de előfordul: az újszülöttek például ritkán betegszenek meg, mivel amennyiben édesanyjuk már immunitást szerzett, az anyatej révén védettek.

A betegség nagyon ragályos, ezért különösen zárt gyerekközösségben hamar elterjed a fertőzés. A lappangási idő 14–21 nap, azaz a fertőzést követően két-három héten belül biztosan jelentkeznek a tünetek. Az első himlős hólyagok megjelenése előtt 1–2 nappal a beteg már fertőz, és ez a hólyagokat felváltó pörkök leeséséig tart.

A fertőzöttek 90 százalékán mutatkoznak meg a tipikus tünetek: a kis piros, nagyon viszkető pattanások először az arcon, a hajas fejbőrön, a törzsön, a hason szoktak kiütni, majd az egész testet elboríthatják. A hólyagok a szájnyálkahártyán is megjelenhetnek, ez okozhatja a beteg gyerek étvágytalanságát. Majd a gombostűfejnyi, bőrből kicsit kiemelkedő pattanások víztiszta folyadékkal telnek meg, közepük picit behúzódik. Ekkor a kiütések már félreismerhetetlenül bárányhimlőre vallanak. A hólyagok lassan zavarosakká válnak, később pedig barnás, fekete pörkök fedik azokat, amelyek egy-két hét alatt nyom nélkül leesnek. A bárányhimlő általában az első héten lázzal jár. Ha a beteg nem vakarja el a pattanásokat, akkor a gyógyulás általában zavartalan.

Bumbuluţ Krisztina