Szatmárnémeti

Nincs jövő Isten nélkül!

2012.12.08 - 15:36

Boldog Scheffler János halálának hatvanadik évfordulóján szentmisével emlékeztek a példamutató püspökre.

Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök mutatta be a legszentebb áldozatot december 6-án a szatmárnémeti Székesegyházban, püspökelődje halálának hatvanadik évfordulóján. Az egybegyűlt hívek előtt a főpásztor a bevonulást követően a szomorú esemény kapcsán fejtette ki a gondolatait. Mint mondta, Scheffler János tudatosan vállalta az áldozatot: „Hatvanéves évfordulójához érkeztünk Boldog Scheffler János püspök halálának. Szomorú esemény volt, és az egyházmegye nem is tudta meg, csak tavasszal. Mind imádkoztak a püspök kiszabadulásáért, közben pedig ő 1952. december 6-án véglegesen kiszabadult, lelkét visszaadta a Teremtőnek. Elgondolkodhatunk azon, hogy vajon érdemes volt-e vállalnia ezt az áldozatot? Egy valamit boldog püspökünk nagyon jól tudott: ő sziklára építette az életét, mert megtalálta Krisztust, és ezt a sziklát semmiféle emberi okosságért, ígéretekért nem akarta felcserélni. De még valamit tudott: ha ő meginog, akkor nagyon sokan elbuknak. Nemcsak a Szatmári Egyházmegyében, hanem az egész magyar nyelvterületen, sőt, a romániai katolikus hívek között is. Anyaszentegyházunk nyilatkozott, hisszük, boldog püspökünk ott van a jó Istennél, és amit fogadott, amit ígért, azt teljesíti. Ma is azon dolgozik, hogy az ő szeretett egyházmegyéjében virágozzék a hitélet, szeressék az Istent, és szeressék egymást. Rá emlékezünk ma, az ő égi születésnapján, és kérjük a közbenjárását mindannyiunkért: papokért, szerzetesekért, az egész egyházmegyéért. Istennek adunk hálát azért, hogy ilyen hős lelkű főpásztort adott egyházmegyénknek.”

Vállalni a hitet

Scheffler János tanúsította, nincs jövő Krisztus nélkül, Schönberger Jenő püspök épp e nagy előd példája nyomán a keresztény hit vállalására szólított: „A mi feladatunk, hogy megéljük a hitünket, és föl merjük vállalni azt” — buzdított a püspök. A szentmise végén a hívek közösen elmondták a Boldog Scheffler János közbenjárását kérő imát, de többen a síremlékénél is megálltak imádkozni, kérni, hálát adni.