Napok kérdése, hogy az elnök aláírja az ipari és a családi sertéstartás szabályait rögzítő törvényt. Magyar Lóránd RMDSZ képviselő szerint sikerült elérniük, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A sertéspestis terjedése miatt szükség volt egy rendszerre és egy minimális higiéniai szabályozásra, hogy ne érje nagy kár a kisgazdákat, ne érje még nagyobb kár a sertéságazatot, foglalta össze lapunk számára a folyamatot a képviselő, de meg kellett tudni tartani a  romániai sertéstartás jellemzőit is.

Elterjedt házi-tartás

Nem lehet ugyanazt a gúnyát ráhúzni a belga sertéságazatra, mint a romániaira, hiszen az országban – vagy akár Szatmár megyében –, nincs falu, ahol ne tartanának háznál disznót. Az ágazati lobbi azt szerette volna elérni, hogy legyen betiltva a háztáji disznótartás, de ezt a törekvést sikerült semlegesíteni, ugyanúgy lehet továbbra is disznókat nevelni otthon, ezeket lehet adni – venni, az állományt lehet szaporítani nyugodtan, mint eddig.

Elővigyázatosság

Ami járványügyi szempontból elő lesz írva az az, hogy a gazda ne járjon a faluban és pláne nem az erdőben, mezőn ugyanazzal a gumicsizmával, meg munkaruhában, mint amilyennel az ólhoz megy. Legyen a disznótartóknak külön otthoni és egyéb munkaruhájuk, mert ezzel elkerülhető, hogy fertőzött vaddisznó után a háztájihoz is bekerüljön a sertéspestis.

Az abszolút szükséges

A háztáji tartók érdekei mellett az állami és az európai uniós érdekeket is szem előtt kellett tartani, mert nagyon nagy értékű kártérítések lettek kifizetve sertéspestis-károk miatt, és amúgy sem volt helyes teljesen rendezetlenül hagyni az ágazatot. Ezért fel lett építve egy rendszer, be lettek szabályozva a családi gazdaságok, a kisgazdaságok, a disznófarmok és az óriástelepek, meg lett szabályozva egy minimális egészségvédelmi szabályozás. A hamarosan életbe lépő rendelkezésről ITT lehet további részleteket olvasni.

Princz Csaba