Az ednh.news.fr weboldal közölt áttekintést ezekről a „digitális javakról”, az Agerpres hírügynökség által is átvett összefoglaló ismerteti a rendkívül spekulatív „digitális értékhordozók” működését és a bennük rejlő kockázatot is.
Mi az az NFT?
Az NFT az angol „Non-Fungible Token” rövidítése, aminek a jelentése „nem helyettesíthető token”, vagyis egy olyan egyedi eszköz, amely nem cserélhető fel egy vele egyenértékű másik eszközzel (mint ahogy egy 5 eurós bankjegy felcserélhető egy másik 5 eurós bankjeggyel).
Az NFT olyan „digitális tárgy”, amelynek a tulajdonjoga nyomon követhető. Voltaképp ez egy programozási nyelven kódolt szerződés egy adott — virtuális vagy valós — termék tulajdonjogáról.
A kódolt szerződés több megoldást biztosít az NFT elkészítője számára: korlátozhatja az értékesíthető példányok számát, engedélyezheti az „újrakiadását”, vagy előírhatja a viszonteladási tranzakciókból származó jogdíjak automatikus kifizetését.
Ez egy új típusú digitális eszköz, amely a kriptovalutákhoz, például a Bitcoinhoz hasonlóan a blokklánc-technológiát használja, ami egy központi irányítás nélküli, egyének sokasága között megosztott főkönyv.
Ki vásárolja meg az NFT-ket?
Az NFT-ket főként a műgyűjtők vagy spekulánsok vásárolják a viszonteladás és a profitszerzés reményében. Ennek eredményeképpen az NFT-kért látványos versengés indult több árverésen, a Twitter vezérigazgatójának első tweetje például 2,9 millió dollárért kelt el. A videojátékokban, a moziban és a zenében, de még a virtuális földterületek megvásárlásához vagy a virtuális versenylovak tenyésztéséhez is használják az NFT-ket.
Hogyan működnek?
A kriptovalutákhoz hasonlóan az NFT-k adásvétele erre szakosodott platformokon zajlik. A tranzakció során nem föltétlenül az NFT által megjelölt digitális tárgy, hanem a tulajdonos blokkláncában tárolt hitelességi tanúsítvány cserél gazdát. A tanúsítványhoz fűződő jogainak megőrzéséhez a vásárlónak föltétlenül szüksége van egy digitális pénztárcára. Ez lehet egy letölthető böngészőbővítmény vagy egy USB-hez hasonló formájú, titkosítással védett adattároló.
A tranzakció előtt a vásárlónak kriptovalutát kell felöltenie a pénztárcájába, ám informatikai ismeretek segítségével maga is létrehozhat NFT-ket.
Mik a kockázatok?
Az NFT-k vásárlása, értékesítése és felhasználása ma még mindig technikai jellegű és szakértelmet igénylő művelet, ami bizonyos kockázatokat jelenthet a befektetők számára.
A blokklánccal való minden egyes interakcióért díjat kell fizetni a tranzakciókat ellenőrző személyeknek.
Ahogyan a Chainalysis platform a nemrégiben közzétett jelentésében fogalmaz: „rendkívül nagy a versengés az újonnan létrehozott NFT-kért egy nagy érdeklődéssel várt kollekcióból, egyidejűleg több ezer felhasználó reménykedik a megvásárlásukban”. A vásárlókat a sikertelen tranzakciók esetében is különböző járulékos költségek terhelik, amelyek a fizetésre használt kriptovaluták árfolyamától függően néha magasak lehetnek. Egyes eltökélt vevők kereskedési robotokat (a termék megrendelésére alkalmas szoftvereket) is használnak, ami még bizonytalanabbá teszi a vásárlást a kezdő befektetők számára.
A Chainalysis szakértői hangsúlyozzák, hogy „az NFT-k távolról sem jelentenek bombabiztos befektetéseket”. Ez magyarázza azt, hogy ezeket a termékeket és kollekcióikat gyakran jobb áron adják el azoknak a rajongóknak, akik részt vettek a népszerűsítésükben. A Chainalysis jelentése szerint 2021-ben a tapasztalt befektetőknek egy nagyon kis csoportja fölözte le az NFT-kereskedelemben jelentkező profitot. SZFÚ